Századok – 1931

Értekezések - MADZSAR IMRE: Szent Imre herceg legendája 35

SZENT I MR Κ HERCEG LEGENDÁJA. 49 jött létre legendánk tárgyalt részlete, mely a jó szerzetes eszményképét, amint ezt a kolostori élet nagy alkotói megformálták, Maurus élő példáján a continentia, taciturnitas és humilitns erényeinek világításában mutatja be. A nagyobb Gellért-legenda szerzője Szent Benedek Reguláiból vett szavakkal rajzolta meg a tökéletes apátot elbeszélése hősében : Szent Tmre legendaírójánál a mondottak után jogosan vélhetjük, hogy hasonló írott mintaképek, illetve ezek egyes kifejezései lebegtek szeme előtt.1 Eszrevehetünk bizonyos fokozatosságot is az egyes szerzetesi kötelmek és a hozzájuk fűződő próbatétek, illetve isteni kinyilvánítás sorrendjében. A többszöri megrostálásból legvégül már csak egy barát kerül ki, mint aki az alázatosság negyedik fokának is mintaképe. Azonban a három erény közül mégis az első, a szüzesség legfontosabb szerzőnk előtt. Miután a pannonhalmi történet folyamán Szent Imre mintegy háttérbe vonult és az elbeszélés szinte Maurus legendájává alakul át — a következő fejezetekben újból Szent Imre veszi át a szerepet és most már ő a szűzi élet eszményi példaképe. Ismét éjszakai imádkozása közben látjuk a már ifjúvá serdült herceget. Ezúttal egy bizalmas szolgája kíséretében Szent György vértanú veszprémi egyházát keresi fel. Mialatt azon töpreng a templom csöndjében, mit ajánlhatna fel legkedvesebb adományul Istennek, hirtelen roppant világosság tölti be az egyház belsejét és mennyei szózat hallatszik a magasból : „Dicső dolog a szüzesség, lelki és testi szüzességet kívánok tőled, ezt ajánld, e szándékodban maradj meg." Maga az égi hatalom mutatja meg ekként az utat, amelyre Imre herceg isteni segítségben bizakodva nem is vonakodik rálépni. Megtiltja szolgájának, hogy valakinek is szóljon a csodás esetről s maga is titokban tartja fogadalmát, még akkor is, mikor atyja óhajára megnősül. Nejével együtt azonban szeplőtelen életet él. ,,0, mily bámulatos ez ifjú magamegtartóztatása !" —- kiált fel szerzőnk s hosszabb elmélkedést fűz e helyhez a szüzesség nagy érdeméről. Oly paraenetikus részt, aminőhöz hasonlókat, mint jellemző műfaji vonást, sűrűn találhatunk a legendákban.2 Az író együtt él és együtt érez elbeszélése hősével, kinek nagyszerű erényei és tettei meghatják lelkét és magasztaló szavakra, az érdem dicsőítésére ragadják. Közbeszőtt prózai him-1 Endlicher Mon. Arp. 208. V. ö. S. Bened. Regula cap. II. 2 V. ö. pl. Vita S. Zoerardi cap. 3. (Endlicher 136. 1.), Vita S. Gerardi cap. 13. (u. o. 222. 1.) stb. Századok, 1930. I—III. füzet. 4