Századok – 1931
Tárca - Hivatalos Értesítő - 456
TÁRCA. adatokból megállapíthatta volna. Az, aki nem rendelkezik azokkal az általános elemi ismeretekkel, az az asztronómiai törvényeket, bármily hosszú ideig is szemléli az eget és psillagainak a mozgását, épp oly kevéssé értheti, mint amily kevéssé fedezheti fel őket. Ezt hozza fel Hegel ama szemrehányás ellenében, mely a történelem, tehát egy egyébként empirikus tudomány, filozofikus tárgyalását -—• Hegel ezt mondja, de mi szellem történelem re is gondolhatunk ·—· az állítólagos apriorizinus végett éri s azért, hogy egy látszólag idegen elemet, az ideát a történeti anyagba kever. De —· és Hegelnek ez az indokolása is egészen modernül hangzik — a tudományos eljárásnak a lényegest a lényegtelentől el kell választania és ki kell emelnie. Hogy ezt megtehesse, ismernie kell a lényegest. A szellem kategóriáinak az ismerete pedig az igazán lényeges ismerete. Ez az utolsó pont is, mint a többi itt bemutatott, a históriai megismerés legmélyebb vonatkozásait érinti és méltán ujult fel társaival együtt, hogy metafizikai járulékaiktól megtisztítottan a történelem ismeretelméletének és logikájának alapelveit alkossák az újideálizmus rendszerező elméinek a munkásságában. Olyan elvek ezek, melyek érvényesek minden történelmi ismerésre és tárgyalásra nézve s aki el sem ismeri őket, az is szerintük jár el, mert magát a történelmi ismeretet lehetővé tevő, annak lényeges funkcióit alkotó általános, ősi kategóriák megpillantásán és meghatározásán alapszanak. Milyen más azonban az eredmény, ha öntudatosan kezeljük ezeket a funkciókat ! Különösen az utolsó ponton fontos az elméleti tájékozottság. Igen, a hisztérikusnak filozófiai alapismeretekre van szüksége, hogy feladatát hiánytalanul teljesíthesse, mert filozófiának nevezzük azt a tudományt, mely a szellem funkcióit, törekvéseit, ösztöneit, értékirányulásait tárja fel és írja le. Természetesen számos területe van a filozófiai diszciplínák egész nagy körének, melyeknek ismerete nélkül igen pompás történelmi műveket lehet írni, bár mennél többet tudunk, annál többet értünk meg. Ami a hisztórikus szükségletét illeti, elsősorban — a történetfilozófia mellett természetesen — arra a diszciplínára gondolunk, mely Dilthey kezdeménye után Spranger Lebensformen-jében nyert rendszert, a szellemtudományi lélektanra, vagy, bátran nevezhetjük így, szellemtanra és a szellem tipológiájára. Ez mutatja meg, mik azok a funkciók, melyek a történetet belülről mozgatják, ez szolgáltatja a mértéket a lényeges és lényegtelen számára, mert, Hegel szavai szerint, a szellem kategóriáinak az ismerete az igazán lényeges ismerete. Joó Tibor. Hivatalos értesítő. A Magyar Történelmi Társulat 1931. évi október 22-én délután 5 órakor tartott felolvasó, illetve igazgatóválasztmányi ülésének jegyzőkönyve. Jelen vannak dr. Domanovszky Sándor elnöklete alatt: dr. Aldásy Antal, dr. Balanyi György, Fest Aladár, dr. Fekete Lajos,
