Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Katholikus Szemle 442
történeti irodalom. 443 közi. A budapesti egyházközségek szervezetének és adókivetési jogának ismertetése. — Túri Béla : Pethö Sándor : Viharos emberöltő. Hét portrait, Balanyi György Miskolczy Gyula : A horvát kérdés története és irományai a rendi állam korában c. munkáját ismerteti. IX. füzet. — Sz. O. Bártfai Szabó László : Gróf Széchényi György levelei báró Ebergényi Lászlóhoz (1697—1724), Balanyi György Tragor Ignác : Vác története, Kárpáti Győző Emil Ludwig : Tizennégy júliusa c. munkáját ismerteti. X. füzet. — Balanyi György : XI. Pius pápa. A pápa életrajzát és életművét ismertető és méltató jubileumi közlemény a pápa arany -miséje alkalmából. — Gróf Mailáth József : Szocializmus és katholicizmus. A katholikus nagygyűlésen tartott előadás, melyben a szerző a szocializmusnak és katholicizmusnak az utóbbi években szemlélhető alakulását összegezi. 1930. év. I. füzet. -— Balanyi György : Szent Imre herceg történelmi alakja. A herceg életét és történelmi szereplését rajzoló jubileumi közlemény. — Pitroff Pál Szinnyei Ferenc : Novella és regényirodalmunk az abszolutizmus korának elején c. munkáját ismerteti. II. füzet. — Horváth Konstantin : Limoges-i János zirci apát (1208—1218.) A francia származású clairvauxi szerzetes után, aki zirci apát lett, de apátsága után visszatért Franciaországba, gazdag irodalmi hagyaték maradt fenn. — Várkonyi Fidel ism. Schütz Antal : Prohászka pályája. Élet és jellemrajz című munkáját. III. füzet. — Melichár Kálmán : A bibornokok és ezeknek nemzetek szerint való eloszlása. A bíbornokságnak nincs dogmatikus jellege, hanem történeti fejlődés eredménye. A szerző tárgyalja az intézmény fejlődósét, a kollégium tagjai számának időnkénti változását s a bibornokoknak a nemzetek szerint a közelmúltban és jelenleg való megoszlását. — Balázs András : Az erdélyi katholikus autonomia. Az erdélyi r. kath. státus néven ismert autonom szervezet, amilyen nincs több az egyházban, sajátos képződmény. Gyökere a XVI. század vallási küzdelmébe vezet s törvény által való szabályozást először az Appr. Const.-ban nyert. Ismerteti a fejlődés menetét, az önkormányzat tartalmi életét és kultúrműködését. — Várdai Béla Pintér Jenő: Magyar irodalomtörténet. (I. kötet.) Balanyi György Hajnal István : Esterházy Miklós nádor lemondása, Oetter György Géfin Gyula : A szombathelyi egyházmegye története (I—-II. k.) c. munkáját s Temesi Pál az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1929-i évkönyvét ismerteti. IV. füzet. —· Petró József : Az őskeresztények miseliturgiája. A liturgia alkatrészei, az eukarisztikus áldozat bemutatásának kiemelkedése, közös vonások a zsidó liturgiával. — Takáts Endre : Hogyan lett Szeged püspöki székhely a XVIII. század elején. Az elpusztult csanádi egyházmegye restaurációja a karlócai békekötés után indult meg. Ε munka Dolny István és gróf Nádasdy László püspökök nevéhez fűződik. Utóbbi éveken át tartó hosszas huzavona után érte el, hogy a király 1723-ban Szegedet püspöki székhellyé nyilvánította. A püspökség 1739-ben Temesvárra költözött át. — Juhász Kálmán : Szent Imre herceg nevelője. Szent Gellért püspök jellemében a szilárdságot, jámborságot, igazság-, tudomány- és természetszeretetet s a derült kedélyt emeli ki. — Várdai Béla gróf Klebelsberg Kuno: Jöjjetek harmincas évek című müvét, Sz. O. Hóman—Szekfű Magyar Történet V. kötetét (Szekfű : A XVII. század) ismerteti. V. füzet. — Lajos Iván : A magyar-horvát unió utolsó fejezete I. közi. A magyar-horvát viszony alakulása a kiegyezés után s a
