Századok – 1931

Történeti irodalom - Sailer Leopold: Die Wiener Ratsbürger des 14. Jahrhunderts. Ism.: Lederer Emma 433

történeti idodalom, 433 liódításával. Ugyanis a latinusok előbb jogi, azután lassankint gazdasági téren is egyedüli képviselőivé válnak a királyi városnak. A hosszas harcokból, amelyek a káptalan jogigényei miatt folynak a piac és város egyes részeiért és jobbágyaik kiváltságos helyzetének kivívása végett, világosan körvonalazódik, hogy a különböző érdekeknek az összeütközése hogyan halkul el a polgárság győzelmével, s hogyan válik egységessé a többféle elemből összetevődő város. Ezt a várossá fejlődést oklevelek alapján rekonstruálta Schiinemann. Ahol a magyar adatok nem vezettek végleges megoldáshoz, ott külföldi analógiákhoz fordult. Súlyos mulasztást követett azonban el, amikor munkájához nem csatolta a rekonstruált város utcahálózatának vázlatát. Ez az eljárása egyenesen érthetetlen. így a különben igen éleselméjű és végtelen szorgalommal kidolgozott rekonstruáló munka topográfiai eredményei összefolynak az olvasó előtt és nincs is módjában a munka helyességét ellenőriznie. Ε mulasztás ellenére Schünemann elmélyített és kifinomított módszerrel megírt könyve nagy nyeresége helytörténeti irodalmunknak. Azzal ugyanis, hogy a mindenoldalú forrásfelhasználás és kombináció segítségével úgy sikerült Esztergom fejlődését, annak belső életét megrajzolnia, hogy a topográfiai keretekből kiindulva, azokból magától értetődően adja a jogi, gazdasági és szociális jelenségek magyarázatát, az alaprajzkutatási irány módszerét is megismerteti. Nagyon szükséges volna, hogy a városfejlődéssel foglalkozó helytörténészeink legalább •ebből a könyvből igyekezzenek az újabb, modern irányzattal megismerkedni. Elidegenítőleg hat azonban a könyvnek fölényeskedő hangja és az a törekvése, hogy a Latinus-vallon egyezést saját megállapítása gyanánt igyekszik feltüntetni, amidőn Auner Mihálynak alapvető értekezését1 csak fejtegetései végén egy jegyzetben eldugva (115. 1.) említi fel. A külföldi olvasót, aki nem ismerős a magyar történetirodalomban, ez félrevezetheti. De különben is Schünemannak sokkal nagyobb érdemei vannak, sem hogy szüksége lehetne arra, hogy minden állítása saját kutató munkája új eredményének tűnjön fel. Varga Johanna. Brunner, Otto: Die Finanzen der Stadt Wien von den Anfängen bis ins 16. Jahrhundert. (1929. 462. 1.) Sailer, Leopold: Die Wiener Ratsbürger des 14. Jahrhunderts. (1931. 531.1.) — [Studien aus dem Archiv der Stadt Wien. Ν. 1—2 és3—4. (Deutscher Verlag für Jugend und Volk Ges. m. b. II., Wien.)] A Bécs város középkori forrásanyagán alapuló, legújabban megjelent gazdaságtörténeti tanulmányok Magyarország szempontjából igen fontosak. A régebbi bécsi forráskiadványok, a „Quellen zur Geschichte der Stadt Wien" ugyanis meglehetősen elhanyagolták a középkori gazdaságtörténeti forrásokat és így 1 Századok, 1916. 28. 1. Századok, 1931. IX—X. füzet. 28