Századok – 1931
Történeti irodalom - Schünemann K.: Die Entstehung des Städtewesens in Südosteuropa. Ism.: Varga Johanna 428
432 történeti irodalom. 432 tervet, színes képet, alaprajzot, leírást tartalmaz a Buda és Belgrád közötti erődökről. Eperjessy Kálmán1 megfigyeléséből azonban az tűnik ki, hogy Ottendorf rajzai meglehetősen gyors és felületes munkával készültek s sok tévedés mutatható ki bennük, tudósításai nem mentesek túlzásoktól, úgy hogy a szerzőnek nem lett volna szabad teljesen reájuk támaszkodnia. Könyvének második, nagyobb részében Schünemann Esztergom középkori kialakulásával foglalkozik és ezzel valóban mintát ad arra, hogyan kell alaprajzkutatási módszerrel, visszakövetkeztetéssel középkori várostörténetet megírni. Nehéz feladatát a lehető legsikeresebben oldotta meg. Esztergom középkori történetére vonatkozólag sem a legújabb, sem a XVI. századi alaprajzok nem adnak útbaigazítást, mert a város többször elpusztult, teljesen átalakult, úgy hogy a mai Esztergom semmi összefüggésbe sem hozható a törökvilág korabeli várossal, ez pedig nincs kontinuitásban a középkorival. A török világban keletkezett Palánk területén végzett kutatások szerint (a Palánk a régi belső város helyére tehető) egészen más utcahálózat emelkedett a középkori városrész fölé. így először elszórt adatokból kellett azt az alaprajzot megszerkesztenie, amelyet más, el nem pusztult európai városokban a XVIII. századi térképek is még elég hűen őriztek meg, azután a forrásanyagnak a lehető leggondosabb felhasználásával és a város kialakulását előmozdító összes tényezőket figyelembe véve rekonstruálta Esztergom fejlődését. Megvizsgálta a legfontosabb hatóerőket, belevilágított az alakulás folyamatának bonyolult mozzanataiba, a különböző jogigényeknek és érdekeknek összeütközésébe. Hipotézisei alapján a következőképen körvonalazódik Esztergom kialakulásának a képe. Római és szláv település romjain Szent István alatt kezdődik a város újabb élete, amikor felépül a királyi vár és az érseki rezidencia. Ezek mellé csatlakoznak az egyházi es királyi szolganépek telepei s suburbium fejlődik. Ezekben jelölhető meg a várost kifejlesztő hatások egy része. Külföldi források szerint Esztergom már a XII. században kereskedő város. Schünemann a fizikai adottságokat vizsgálva pontosan kimutatja az ősi piac helyét a várostól délkeletre, ahol a Kisduna alkalmasabb a kikötésre, mint a főág. Forrásadatokból, fizikai helyzetből, országútfekvésből, a legrégibb templomelnevezésből, a város és a környék birtokviszonyaiból következtetve megállapítja, hogy a vizi úton lezajló kereskedésnek volt a természetes adottságok közül legnagyobb szerepe a város kialakulásában. Majd megállapítja, hogy a királyi várnépeknél, káptalani jobbágyoknál, zsidónegyednél, rendszertelen kereskedő településnél fontosabb szerepe volt a város fejlődésében egy tervszerű kereskedő településnek, mely a XII. század második felében ment végbe. Bár ez a francia telep csak egy része volt a városnak, nagy jelentősége a város további fejlődésében plasztikusan domborodik ki fokozatos tér-1 Kézirati térképek Magyarországról a bécsi levéltárakban. 1928.
