Századok – 1931

Értekezések - TÖRÖK PÁL: I. Ferenc József - 1

I. FERENC JÓZSEF. Il és abszolút elfogulatlan számításokat vehetünk alapul. Minden államban a városok a legkitűnőbb adófizető alanyok — a trianoni békében azért szedték el a csonkaország határain nemcsak a vegyes lakosságú területen (Temesvár, Újvidék), hanem a magyar nyelvterülethez szorosan csatlakozó (Pozsony, Kassa, Arad), sőt a tiszta magyar nyelvterületen álló (Komárom, Szatmár, Nagyvárad) városokat is. Nos, Magyarország összes törvényhatósági jogú városainak (Budapesttel együtt !) lakossága 1910-ben nem volt annyi, mint az egy Bécsé ! (2,195.717, illetve 2,300.000.) Összes rendezett tanácsú városaink lakossága nem volt annyi, mint a csehországi városoké. Pedig az összehasonlítás alapjául vett helységekből csakugyan városnak tekinthető Bécs, csakugyan városok a csehországi nagyobb helységek is, de csak részben város Szeged, Debrecen és a mindkét kategóriához tartozó alföldi városaink túlnyomó része, amelyekben a lakosság harmada vagy még nagyobb része tanyákon él, a tulajdonképen városnak tekinthető központi településben is tekintélyes a mezőgazdasági jellegű népesség. És micsoda városok a felvidéki 2—3 ezernyi lakójú helységek, amelyek járási, sőt megyei székhelyekké lettek, mert a járások és megyék hatóságait valahol elhelyezni kellett, micsoda városok ezek az osztrákokhoz hasonlítva ? Ausztriában a városnak számított helységek nem improduktív lakosságnak, t. i. hatóságoknak, hanem ipari és kereskedelmi népességnek tömörüléséből keletkeztek. Ez a különbség érezhető az 1910-i népsűrűség adataiból is : osztrák területen négyszögkilométerenként közel 100, Magyarországon valamivel GO fölött. Hallgatással mellőzik az összes írók a vámstatisztika adatait talán azért, mert Poroszország száz évvel ezelőtt a csatlakozásra csábító eszközként alapul ajánlotta föl a kisebb német államoknak, hogy a tiszta vámjövedelemből mindenik a lakosság számaránya szerint részesedjék. A német birodalom területén nem tehetünk további összehasonlításokat a vámjövedelem igazságos elosztására vonatkozólag, de a volt monarchiára nézve ezt lehetővé teszi az, hogy Magyarország külkereskedelmi statisztikáját már a 80-as évek óta kötelező árudeklarációk segélyével összeállíttatta a magyar kormány. A közös vámterület adatait összevetve a magyar kormány által szerzett adatokkal, megállapíthatjuk, hogy a monarchia külkereskedelmének oroszlánrésze Ausztriára esett. Magyarország kereskedelme a vámkülfölddel 1100 millióra rúgott ugyanakkor, mikor a közös vámterület külkereskedelme 6200 millióra emelkedett, eszerint Századok, 1931. I—III. füzet. 3