Századok – 1931

Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387

az osztrák-maoyab monarchia háborús felelőssége. 395 mas arra, hogy a monarchia amúgy is megtépázott tekintélyét a Balkánon alátámassza, A Ballhausplatz diplomáciai erőfeszítése ugyan odairányult, hogy Bulgáriát és Törökországot a központi hatalmak érdekkörébe vonja és ezzel a monarchia bekerítésére irányuló aggresszív balkán szövetséget ellensúlyozza, azonban a berlini kabinet nem sok megértést tanúsított e tervek iránt, mert Vilmos császár Ferdinánd bolgár cárnak a balkán-krizis alatt tanúsított ingadozó politikája miatt Bulgáriával szemben ellenszenvvel viseltetett, a nagyhatalmi állásában megrendült török birodalmat pedig komoly szövetségesnek nem tekintette. A Ballhausplatz balkánpolitikájának ezen rendkívül kedvezőtlen alakulása idején az egész monarchiában bombaként hatott a hír, hogy Ferenc Ferdinánd és felesége a boszniai fegyvergyakorlatok alkalmával Szarajevóban merényletnek esett áldozatul. Belgrád viszont valóságos nemzeti mámorba esett, amikor június 28-án délután 4 órakor a merénylet tragikus kimenetelének híre megérkezett, mert a közvélemény szerint a nagyszerb nemzeti állam eszménye Ferenc Ferdinánd meggyilkolásával végre a megvalósulás stádiumába jutott. Zágráb tehát megszűnt Belgrád komoly vetélytársa lenni, az a Zágráb, melyet Ferenc Ferdinánd a monarchia dualisztikus államformájának trializmussá való kiépítése esetén az új délszláv államegység fővárosává óhajtott tenni. Az utca után a szerb sajtó vetette le először az álarcot és kihívó hangon intézett a monarchia ellen koncentrikus támadást. Az a kommüniké, mely a külügyminisztérium félhivatalos lapjában a szarajevói eseményekről jelent meg, fölényes hangjánál fogva a monarchiában általános megütközést keltett. Mennyivel nagyobb lett volna azonban a hazai közvélemény felháborodása, ha már akkor köztudomású lett volna, hogy ezt a kommünikét Pasics miniszterelnök maga fogalmazta,1 1 Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 9965. sz. Storck jelentése, Belgrád, 1914, juli 1. A nagy nyugati sajtóorgánumok viszont eleinte igen tartózkodó magatartást tanúsítottak. Éhhez nagyban hozzájárultak Tiszának mérsékelt hangú parlamenti beszédei, melyek a legjobb hatást tették Párizsban és Londonban. V. ö. Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 10.359. és 10.336. sz. a, Széchen gróf ós Mennsdorf gróf nagykövetek jelentései Párizsból és Londonból. Az angol sajtó általában elismerte a monarchiának azt a jogát, hogy biztonságot szerezzen magának Szerbiával szemben (Idem, 10.304. sz. a. Mennsdorf gróf sürgönye Londonból), viszont a francia sajtóból már kicsendült a gyanúsítás, hogy a monarchia a szarajevói katasz-