Századok – 1931
Értekezések - JÁNOSSY DÉNES: Az osztrák-magyar monarchia háborús felelőssége 387
az osztrák-maoyab monarchia háborús felelőssége. 393 belgrádi központ irányítása alá helyezték, melynek élén egy szerb vezérkari alezredes állott.1 Közismert tény, hogy ezek a szokolegyesületek nem a testkultusz, hanem a nagyszerb propaganda terjesztésére szolgáltak. Az ifjúságon kívül a céltudatos sajtópropaganda volt a nagyszerb gondolat másik főerőssége. A propaganda-sajtóanyagot a nagyszerb irányú lapok Boszniában és Horvátországban Pribicsevics Szvetozár2 horvát képviselő közvetítésével a szerb hivatalos sajtóirodától kapták. Különben se szeri, se száma nem volt a falitérképeknek és naptáraknak, amelyekkel a szerb nyomdák a monarchia délszlávoklakta területeit elárasztották és amelyekben Bosznia, Hercegovina, Horvátország, Bácska, Bánát és Szerémség már mint a szerb királyság integráns részei szerepeltek. A belgrádi középiskolákban — amint azt ottani követségünk jelentette, — olyan földrajzi tankönyvet használtak, amelyben többek közt azt tanították, hogy Újvidék már a szerb kultúrközösséghez tartozik.3 Bosznia és Hercegovina lakosságáról pedig azt hirdették, hogy vallási szempontból három részre való tagozódása ellenére is abszolút többségében szerb és így a nagyszerb gondolat támogatója. Ezenkívül a boszniai muzulmánok megnyerésére is különös gondot fordítottak és e célból a szerb kormány támogatásával Üszkübben török nyomdát állítottak fel. hogy az ott előállított töröknyelvű nagyszei'b propaganda-nyomtatványokkal elárasszák az annektált tartományokat. Ennek a szívós és fanatikus propagandának eredményei már 1912-től kezdve aggasztólag mutatkoztak, mert a monarchia délszláv lakosságának legkonzervatívabb rétegét, a 1 V. ö., mint az előbbi jegyzetben. 2 1923—25 közt közoktatásügyi miniszter Pasics kabinetjében. A skupstina 1928 március 8-i ülésén Így nyilatkozott : „Természetes, hogy a délszláv kérdés idézte elő a világháborút és mi erre büszkék vagyunk a történelem előtt. . . Ausztria a mi nemzeti politikánk folytán bele lett kényszerítve a világháborúba . . ." V. ö. a két cikket : „Eine Kriegsschulddebatte im Belgrader Parlament" és „Pribicsevics über die Kriegsschuld Serbiens" Kriegsschuldfrage, 1928, április, május; R. Gooss i. m. 173. 1. ; Pribicsevics Szvetozár fivére, P. Milán, szerb őrnagy, a Narodna Obdrana tagja már 1914 június elején a szarajevói merlénylet előkészítésének gyanúja alatt állott. Belgrádi lakásán bombákat őrzött, melyeket e megjegyzéssel mutatott meg Jaksics Marijan, zágrábi szerelőnek 1914 júniusában : „Látja, itt virulnak a virágok az önök Habsburgjai számára . . ." Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 10.164. sz. 3 Ö.-U's Aussenpolitik, 8. kötet, 10.120. sz. Storck lovag, ügyvivő jelentése, Belgrád, 1914 juli 8.
