Századok – 1931
Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337
a szellemtörténet történetelméleti alapon. Stil lesz a döntő. Elvi alapon nem tehető kifogás tárgyává az, hogyha egy speciális dolgozat még egyes kuriózumokra is kiterjed, hiszen vétó e téren elvben nem állhat fenn a részletkutatás jogának arányára nézve, de az olvasó könnyen félreértheti a jelentőségét. A szellemtörténeti szintézis ügyét aligha szolgálják egyes speciális irányú, sőt egyenesen kuriózumra irányuló dolgozatok, mert itt, a történet terén is olyasféle a helyzet, mint a filozófiában : egy fogalom nem önmagában lesz értelmes, hanem egy rendszerben elfoglalt helye szerint. A szellemtörténeti adatgyűjtésnek is egy korhelyzettel való jogos arányban kell megindulnia, s nem lényegtelen felé gravitálva, hanem épp a lényegesre rátalálva. IX. Utoljára maradt annak a problémának kifejtése, mit jelenthet a szellemtörténeti szintézis. Látjuk, mindenekelőtt a szintézis a felsorolt négyféle tényező egyenletes tekintetbevételét követeli meg. Ámde valahol kezdenünk kell a dolgot, egyszerre négy pontról kiindulni nem lehetséges. Tehát minden szintézis valamilyen a szpek tussal kezdődik, ebben elvileg döntenünk nem lehet. A döntésnek így gyakorlati síkon kell kezdődnie. A különböző aszpektusok közül a legkönnyebbnek, legegyszerűbbnek a geográfiai aszpektust tartom. Itt a legvilágosabb a probléma felállítása, ámde természetesen igen jelentékeny iskolázottságra van szükség, s a mai „földtudományi" rendszer még nem nyújt biztos rendszertani tájékoztató alapot külön a történész használatára. Itt még sok tenni valónk van a rendszeres szempont-beiskolázódás terén, így a tájélettani vagy geográfiai aszpektus egyelőre csak ideális követelmény, s ha nagyon ajánlatosnak tartom az előhaladást e téren, egyelőre ez csak távoli lehetőség. A népbiológiai és készletgazdasági tényezők terén hasonló a helyzet. Filius ante patrem volna, ha időnek előtte követelni akarnók, hogy a történész mindenáron ez alapról, ezen aszpektusban induljon ki. Egészen más a szellemi tényező terén a helyzet. Nemcsak hogy rendkívüli méreteket öltött a kutatás a pszichológiában, hanem az átlagos, korra vonatkozó szellemi életszemlélet (a pszichognózis)1 is nagyot fejlődött, valamint a társadalmi 1 V. ö. Komis : Történelem és pszichológia, 1914 című igen jelentős munkáját.
