Századok – 1931

Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337

352 dékAny istvAn. a nép, holott évezredes hagyomány az egyest azzal csak másodlagos viszonyba helyezte. Más az ingatlan földnek történeti szerepe : az földrajzi érték, alapvetőnek érzik és közösségi-népi célúnak. Minden államjogi elgondolás először azt nézte, mi van a földdel és mikép áll ezen az alapon biztosan a nép, s az egész társadalmi struktúra. A XIX. század széthullámoztatta az individualista történetszemléletet, a földnek, mint a történeti élet alapjának gondolata háttérbe vonult, elsekélyesedett még agráriusok gondolkozásában is s minden merkantilis szemszögbe került. Ezzel a terhes örökséggel kezdődött a XX. század világbomlása. Hosszú utakat teszünk meg, miközben egy-egy pillanatra a szellemi tényezőre tekintettünk. A gazdasági, helyesebben készlettényező a leginkább mondható a szellemi tényező súlya alatt állónak. A „nyers készletjavak" a természetes állapotban pusztán lappanganak, passzíve állnak fenn, ha a szellemi szükségletek nem emelik ki őket az előtérbe és ha a technikai tudás nem alakítja ki őket „kész készletjavakká". Az ú. n. kikészítés legáltalánosabb fogalmában az van meg, hogy a nyers készletjavak csak akkor nyernek értelmet, használhatóságot, akkor kapcsolódnak bele az életbe, ha a szellem felkarolja őket, megmunkálja, s beleilleszti az élet rendszerébe. A készletjavak terén is két életfokozat van : egy ősi fok és egy kulturális. Legyen mindez, bárminő röviden adtuk is elő, elég egy modern történeti tényezőelmélet vonalvezetésének megvilágítására. A negyedik probléma, a szellemi tényező körvonalozását itt mellőzzük.1

Ε fogalom úgy véljük, ebben a tényezőelméleti vonatkozásban nem kíván itt tüzetes analízist, közfogalma magában világossá teszi. Feladatunk most csak az lesz, hogy amit minden tényezőnél, szétszórtan megemlítettünk, most rendszeresen összefoglaljuk, kérdezve : mit jelent a szellemi tényező kapcsolata a többivel, egyenként, majd együttesen ? VI. Az eddigiek alapján világosnak véljük a következő eredményt : a „kultúra" nem a tényezők egyik faja, hanem a történeti tényezők egyik foka. Már a földrajzi tényező terén külön foknak minősítettük a „nyerstájjal" szemben a „kultúrtájat", mert ebben az utóbbiban már emberi munka van megtestesülve. A munkában pedig első helyen 1 Erre nézve más helyen publikálandó dolgozatunkban fejtjük ki nézetünket.