Századok – 1931

Értekezések - DÉKÁNY ISTVÁN: A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva 337

A szellemtörténet történetelméleti alapon megvilágítva. A történetírás éppúgy az idők sodrában fejlődik, mint minden történeti mozgalom. Egyre szélesebb körre terjed ki a figyelem, új „anyag" tárul fel, amire régebben ügyet sem -vetettek, s egyre újabb „szempontok" hatják át úgy az új, mint a régi ismeretanyagot. A szellemtörténet mai fellépésében a legkülönbözőbb jelenségek tapasztalhatók. Vájjon oly irányzat-e, amely kiterjeszti hatását az egész történetírásra ? Avagy csak részleges reform, egy új ismeretterület megnyitása ? A ma felszínre kerülő viták körében a szellemtörténet hol új szintézis jegyében indul meg, hol ellenkezőleg új analízisre vállalkozik. Melyik a valódi programmja és hol mit várhatunk tőle ? Ε kérdés talán korainak látszik, ha arra gondolunk, hogy a szellemtörténet szívesen hangoztatja új voltát ! Meg kell várnunk, hogy erői hol, mily téren, mily mértékben mutatkoznak termőképeseknek, s aztán lehet ítélnünk a mozgalom lényegét s jelentőségét illetőleg. Ez a türelmet hirdető, várakozásra intő kritikai álláspont felesleges és nem is találó. A szellemtörténet bírálható, sőt bírálandó már akkor is, ha csak programm volna, sőt ép az a kritikus pont, ahol valamely irányzat programmá tudatosul. Ε szempontból a szellemtörténet jogai és értékei már a mai helyzetében lemérhetők. Egész természetesen a szellemtörténetet nem szabad néhány, külön úton járó mű alapján megítélni, nem egyesek munkája mindenekelőtt a perdöntő, hanem a legtudatosabb és legmegalapozottabb munkák jellege. Ez nem puszta kutatói hajlamoknak a kérdése, hanem több ennél, illetve más. Az általános irányzat belső létjogosultsága, clZclZ cl szellemtörténeti kutató beállítottsága lesz az irányadó az alábbiakban ; midőn valaminek a jogát megállapítjuk, nemcsak a tényálladékot vesszük figyelembe, hanem a jogi alapot is vizsgáljuk, ezért történetelméleti alapról indulunk ki, —- éppen ami eddigelé merőben hiányzott az elbírálásoknál. Mellőzni szeretnénk kezdetben minden, csupán részletkérdésre vezető szempontot és megjegyzést, Századok, 1931. IX—X. füzet. 22