Századok – 1931
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Protestáns Szemle - 321
324 történeti irodalom. 324 4. szám. — Tunyogi Szűcs Kálmán : A vallás mint társadalmi tipusképző. — Hartyáni Zoltán : Az új népiskolai törvényjavaslat. — „Az irodalomtörténet margójára" : Németh László : A debreceni disputa. — „Krónika" : Hegyaljai Kiss Géza : Tompa Mihály felfedez egy Írót. 5. szám. — Nagy József : A XIX. század ellentétei. Az ember és a társadalom az ideálizmus és a naturalizmus felfogásában. — „Az irodalomtörténet margójára" : Hegyaljai Kiss Géza : Kéiroli Gáspár új életrajzához. — „Külföldi Szemle" : Szelényi Ödön : A német ifjúsági mozgalom. 6. szám. — Kutas Károly : Szász Károly. Születésének századik évfordulójára. — Levél a szerkesztőhöz. Szász Károly levele (1889) a Neues Politisches Volksblatt szerkesztőjéhez : irodalmi oeuvre-jét foglalja össze. — Csűrös István : Emlékezés Szász Károly püspökről. — „Az irodalomtörténet margójára" : Kerecsényi Dezső : Bornemisza· Péter. — Ravasz László : Vargha Gyula. (In memóriám.) 7. szám. — Gulyás Pál : Mantskovit Bálint, a vizsolyi biblia könyvnyomtatója. — „Az irodalomtörténet margójára" : Kerecsényi Dezső : Aesopus magyar nyelven. — „Külföldi Szemle" : Kiss Jenő : A protestáció 400 éves emlékünnepe Speyerben, 1929 pünköst. 8. szám. — Transylvanus Bujdosó : A román konkordátum. — „Az irodalomtörténet margójára" : Kerecsényi Dezső : Régi magyar nyelvtanok. — „Krónika" : Hegyaljai Kiss Géza : Tompa barátsága Szemere Miklóssal. 9. szám. — Gyalókay Jenő : Bethlen Gábor mint hadvezér. A tanulmány konklúziója szerint Bethlen,— bár nem tartozott a hadművészet úttörő reformátorai közé,— alaposan képzett, gondolkodó hadvezető s lia kellett, elszánt katona volt, kitől maga Wallenstein is tartott. Ahhoz, hogy ma a harmincéves háború legnagyobb hadverői között emlegessék, csak egy hiányzott : a jószerencse. — Miklós Ödön : Bethlen Gábor és a holland diplomácia. Van Oordt „Nederland en Turkije in het begin van den dertigjarigen oorlog" című munkáját ismerteti. Van Oordt nagy szakismerettel rajzolja Hollandia keleti politikáját a XVII. század első évtizedeiben ; témája szélesebb keretén belől általában helyes perspektívában s megvilágításban látja az erdélyi fejedelemség szerepét és Bethlen egyéniségét. — „Krónika" : Hegyaljai Kiss Géza: Tompa Mihály barátsága Gyulai Pállal. — „Az irodalomtörténet margójára" : Kerecsényi Dezső : Fejedelmek órája. Adalék a XVII. századi magyar politikai irodalom történetéhez. 10. szám. — Bartók György : Bethlen Gábor szelleme. Előadás a szegedi egyetem Bethlen emlékünnepén. — Pukánszky Béla : Lessing magyar theológiai ellenfele. — „Krónika" : Szádeczky Kardoss Lajos : Bethlen Gábor és a vallásszabadság. — „Külföldi Szemle" : Gaudy László : A kopenhágai második lutheránus világgyülés. — „Az irodalomtörténet margójára" : Kerecsényi Dezső : Magyarországi latinság. 1930. évfolyam. 1. szám. — Klein Gáspár : A protestánsok papválasztási szabadsága és az államtanács. — Finkey Ferenc : Kövy Sándor. — „Az irodalomtörténet margójára" : Karácsony Sándor : Örök magyar diákok izenete. Bessenyei, Arany, Vas Gereben és Mikszáth véleménye a korukbeli magyar középiskoláról. 2. szám. — Révész Imre : A mai magyar társadalom. Weis István könyvével foglalkozik. — Albrecht Ferenc : A reversális kérdéshez. — „Az irodalomtörténet margójára" : Kerecsényi Dezső : Egy új irodalomtörténet margójára. (Pintér J. irodalomtörténetével kapcsolatban.)