Századok – 1931

Történeti irodalom - Bechtel Heinrich: Wirtschaftsstiel des deutschen Spätmittelalters. Ism.: Lederer Emma 313

történeti irodalom. 315 sokkal egyoldalúbbá válik azonban ez az elképzelés, ha, mint Bechtel, csak a szellemi élet egyik tényezőjének tulajdonítjuk ezt a hatást. Például Kraus fentebb ismertetett könyve is azt igyekezett bizonyítani, hogy a filozófia és teológia terén a hagyományellenesség csak sokkal később következett be, mint a Bechtel által tárgyalt korban. Erre az ellentétre különben maga Bechtel is rámutat.1 A gazdasági életben bizonyára éppúgy kifejezésre jutnak a kor jelenségei, mint a művészetben. A művészet talán néha pregnánsabban, kézzelfoghatóbban tükröz vissza átalakulásokat és talán soha erősebben, mint éppen a Bechtel könyvében tárgyalt időszakban. Ez azonban nem jelenti 1. sem azt, hogy a gazdasági élet ezeknek a művészi jelenségeknek hatása alatt alakult volna át, 2. sem azt, hogy a „gazdasági stílus" gondolatával sikerült egy olyan gazdasági, mondjuk : fokmérőt találnunk, mely a régi jól bevált gazdasági fokozatokat, akár csak heurisztikus szempontból is, pótolná. A művészet sokkal erősebben van külső hatásoknak kitéve, mint a szellemi élet bármely más megnyilvánulása. Ezen kívül az egyes egyéniségnek, a nagy alkotó művésznek itt sokkal lényegesebb a szerepe, mint bárhol másutt. Tehát az átalakulások itt esetleg korábban megnyilvánulnak, anélkül azonban, hogy ezeknek közvetlen hatása a többi jelenségekre, főkép a gazdaságiakra, kimutatható lenne. A gazdasági élet nem olyan erősen és gyakran változik, mint a művészi stílusok ; igen érdekesnek tartanok, hogy Bechtel miképen tudná pl. a németalföldi barokknak a gazdasági életre való hatását kimutatni. Mindezekkel az ellenvetésekkel mit sem akarunk levonni Bechtel könyvének értékéből, amely művészeti téren is igen szépen tárgyalja az „Antitraditionalismus" megnyilvánulásait, mely a német késő középkor első évtizedeiben a régi templomok lebontása és csarnoktemplomokká való átépítésében jut kifejezésre, ép ligy, mint képzőművészetek terén előállott változásokat, amelyek a csoportnak, illetve egyénnek az életben való érvényesülését tükrözik vissza. Igen érdekesen és szépen látjuk itt azt a fejlődést (bármennyire elzárkózik is Bechtel, — teóriájához képest, — a „Fortschritt",a haladás kifejezésnek a használatától), mely a XIV. századmásodik felétől kezdve a fejlett pénzgazdaság idején az élet minden jelenségeiben megnyilvánult. Lederer Emma. 1 Es ist wichtig zu betonen, dass alle diese Verschiebungen, um das Wort „Portschritt" zu vermeiden, auf dem Gebiete der Kunst selbst erfolgten und dass literarische oder philosophische Anregungen völlig in den Hintergrund traten (301. 1.). Vagy : Unter Zugrundelegung dieser Ergebnisse ist es möglich die bisher nur aus der Geschichte der Philosophie gestaltete Auffassung vom spätgotischen Geistesleben kritisch zu prüfen (269. 1.).