Századok – 1931

Történeti irodalom - Andrić Nikola: Sveslavenski Zbornik. Ism.: Bajza József 281

281 történeti irodalom. epikus alkotása körül), nincs elég adatunk ahhoz, hogy a nagy szellemi áramlatok képét megbízhatóbban lehetne megrajzolni. Mindazonáltal nagy nyereséggel olvashatja a germánistán, egyáltalán az irodalomtörténész szakemberen kívül a történész is a művet, mert nagyon tanulságos bepillantást nyújt a különböző korabeli hazai német művelődési viszonyokba, amelyek természetesen sok tekintetben egyeztek a magyarságéval, mégis jó néhány pontban, a németség faji jellemének megfelelően, egészen sajátos színt és ízt árulnak el. Tekintettel árra, hogy a városi polgárság ezekben az itt tárgyalt régebbi századokban főként a németség soraiból került már ki, a mindenesetre jelentős olasz hányad mellett, s e németség hamarosan a maga bélyegét nyomta rá az állami fejlődésében mind nagyobb szerephez jutó városokra, nagyon fontosak mindazok a német jogi művek, amelyek a nemzet ezen polgári alkotóelemeinek viszonyait rendezik. A középkort tárgyaló résznek legértékesebb lapjai éppen a városokkal foglalkozók, ahol először látjuk nagyobb tömegben akcióba lépni a német elemet. Az újkort bevezető nagy lelki forradalom, a reformáció, elsősorban német eredetű lévén, éppen ezekben az időkben azután ismét döntő hatásra jut a németség hazánk szellemi fejlődésének az alakítására. Viszont itt az irodalomban hasonlíthatatlanul egyénibb és érdekesebb a török veszélyt meg más időszerű kérdéseket tárgyaló röpirat és más nyomtatvány, mint a sok reformációs vitairat, melyeknek legtöbbször a magyarokéval egyező szellemű és stílusú fárasztó tömege elsősorban a protestánsok különböző felekezeteinek egymásközti harcát szolgálta és csak később a katholikus ellenreformáció elleni védekezést, mely persze inkább a támadás formájában jelentkezett. Hogy a költészet terén mily keveset mutathat föl mind a XVI., mind a XVII. század, arra legjellemzőbb, hogy a Németországban szépen fejlődött dráma itt alig tud gyér iskolai alkotásokkal előhozakodni. Az epika meg líra terén is a németországihoz hasonló értéktelen alkalmi költészet verselgetésére emlékeztet az alkotások elég tekintélyes része. Érdekes, hogy még így is mennyi szál szövődik a honi német (s ezen keresztül a nagy német) irodalom meg a magyar között (v. ö. pl. a Rosetum Frankianum-ot !) Nem lenne érdektelen egyszer azt a kérdést is megvilágítani, hogy milyen okok kényszerítő erejénél fogva termelt ki a korabeli magyar irodalom rokon nemekben mégis hasonlíthatatlanul értékesebb alkotásokat ? -— Pukánszky, könyvének tagadhatatlanul szorgalmas anyagösszehordása és úttörő összefoglaló munkája mellett, igyekszik nehezen kezelhető tárgyát a lehető legmodernebb s legemelkedettebb szemszögből nézni és bemutatni. Kosző János. Andrió Nikola: Svcslavenski Zbornik. Zagreb. 1930, VIII., 424 1. 2° és egy facsimile. 1925-ben ünnepelte meg a horvát nemzet ezredik évfordulóját