Századok – 1931

Értekezések - TÖRÖK PÁL: I. Ferenc József - 1

16 TÖRÖK PÁL. III. Érzelmi világa. Ha banálisnak tűnt föl az a kérdés, hogy mikor volt boldog Ferenc József, még banálisabbnak tűnhetik föl az, hogy melyik volt életének legkeservesebb órája. Pedig a válasz erre a kérdésre bonyolult. Nem azért, mintha az ő élete nem bővelkedett volna az aischylosi sorstragédiákra emlékeztető szörnyű csapásokban, hanem azért, mert vannak akik kétségbe vonják, hogy ő ezeket egyáltalán megérezte volna. Hiába él a köztudatban, hogy Ferenc József élete az elképzelhető legtragikusabb élet volt, több életíró azt válaszolja erre, hogy az ember boldogságát nem külső események, hanem saját belső érzelmei határozzák meg. Egyik ember összeomolva egy nevetséges szerelmi csalódás súlya alatt az életet is eldobja magától, — a másik, — az érzéketlen, — egykedvűen viselheti a legsúlyosabb sorscsapásokat : az érzelmekkel szemben ő olyan sebezhetetlen, mint Achilles a harci fegyverekkel szemben. Az érzelmekkel szemben ilyen sebezhetetlen embernek, szívtelennek állítják Ferenc Józsefet többen is (Ernst Ottó, Redlich Oszvald). Bizonyítékul szolgál az, hogy gyermekkorának legkedvesebbik játszótársával. saját öccsével, Miksa főherceggel szemben „monumentális" szívtelenséget tanúsított, fiának, Rudolfnak borzalmas halála nem akadályozta őt abban, hogy napi munkáját elvégezze. Es általában az életét fúriákként üldöző katasztrófák: feleségének, Ferenc Ferdinándnak halála éppen úgv, mint Miksáé vagy Rudolfé, őt csak megoldhatatlan bonyodalmaktól, kellemetlenségektől szabadították meg. Páratlan tömegű levelezésében az udvariassági formulák hihetetlen finomságú változataival találkozunk megszámlálhatatlan mennyiségben, — igazi érzelmi megnyilatkozással alig. A Földközi tenger partjain és Európa országaiban szertebolyongó feleségéhez naponta küldött távirataiban pontosan beszámol — az időjárásról. Más közölnivalója alig van, kérdést nem intéz hozzá. Ernst Ottó gúnyosan „távirati időjelzéseknek" nevezi ezeket . . . Hihető-e, hogy bárki is egyszerűen szívtelen legyen? Vájjon az ő gyakran megnyilvánuló jótékonykodási hajlama tisztán praktikus uralkodói fogás az alattvalók félrevezetése végett ? Vájjon nincsen érthető magyarázata annak, hogy annyi írásban sehol meg nem szólal a szív ? Valóban megdöbbentőnek tűnik a hivatalos és magánlevelezésből látható ridegség azok szemében, akik például egy Széchenyi István műveit ismerik. Széchenyi csupa