Századok – 1931

Értekezések - TÖRÖK PÁL: I. Ferenc József - 1

FERENC JÓZSEF. 3 Ferenc József életrajzát. Ferenc Józsefnek eddigelé ez a legjobb életrajza, de természetesen ez sem tökéletes. Kevesebb anyag fölhasználásával nagyobb terjedelmű, tehát fölületesebb, de még mindig használható munkát végzett Karl Tschuppik. Ez a munka elnagyolja a magyar vonatkozásokat és nem világosítja meg a nemzetiségi kérdés kiéleződésének történelmét, ami különben fogyatkozása Redlich művének is. Még fölületesebb és második felében egészen pamfletszerűvé válik Eugen Bagger angolnyelvű munkája. Bagger fölsorolja forrásait is, ennél a fölsorolásnál többet ér, bár nem kielégítő a Tschuppiké, Redlich bibliográfiát nem ad. Magyarul Ferenc József-életrajz nagyobb igényű eddig nem jelent meg. Éppen az ő korát tárgyalja Szekfű Gyula Három nemzedék című műve ; erről szól Pethő Sándor Világostól Trianonig című műve, melyet Nagy Miklós bírált meg részletesen. Ferenc József uralmának döntő jelentőségű bevezető korát írta meg Berzeviczy Albert Az abszolutizmus kora Magyarországon címen. Ez a mű szükséges kiegészítője az említett idegennyelvű életrajzoknak. A Ferenc Józsefről szóló emlékezések közül magyar nyelven jelent meg Pápay István anekdótaszerű gyüjteménykönyve. Ez kedvezőtlenül nvilatkoz k Margutti bárónak „A Habsburgok tragédiája" című művéről, amely azonban nevezetes forrás Ferenc József életére, mert több jellemzetes részletet jegyez föl róla, köztük több olyant, melyről más forrásunk nincsen. El kell fogadnunk hitelesnek Marguttit ezekben, mivel számos más, szintén nehezen ellenőrizhető adatát egyéb források megerősítik. Ketterl Jenő belső komornyik visszaemlékezései közt — talán a sajtó alá rendező Cissy Klastersky intelligenciájának köszönhetőleg — több olyan megfigyelés van, amely helyreigazítja az életírók adatait. Pl. Ferenc Józsefről csaknem egyértelműen megállapítják, hogy nem törődött a művészetekkel. Ketterl visszaemlékezései figyelmeztetnek arra, hogy Ferenc József nagy megrendelőjük volt, neki talán kevés ráérő idő állott rendelkezésére, de távol volt attól, hogy érzéketlenséggel lehessen vádolni a művészetekkel és a művészekkel szemben. Számos emlékirat, számos levelezés-gyűjtemény foglalkozik Ferenc József személyével mellékesen, hiszen a XIX. század közepétől a világháborúig alig képzelhető el politikus és különösen magyar politikus, aki Ferenc Józseffel valamilyen formában összeköttetésbe ne jött volna. Ezeknek az emlékiratoknak legfölületesebb fölsorolása is messze 1*