Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Csóka Lajos: Sopron vármegye katholikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Ism.: Tóth László 288

288 TÖRTÉNETI IRODALOM. 288. nelmünk rendszeres földolgozásával, ezért örvendenünk kell, hogy Breit altábornagy fáradságot nem ismerő szorgalommal és nemes ideálizmussal igyekszik a szinte lehetetlennek látszó munkát elvégezni. Rövid ismertetésünket József királyi herceg előszavának következő szavaival fejezzük be: „Csak azt kívánom, hogy folytatódjék e kitűnő munka egészen mai napjainkig... Nemcsak katonának ajánlom, hogy olvassa gondosan el, tanulmányozza figyelmesen e kiváló művet, hanem mindenki, akit a magyar mult érdekel, jól tenné, ha legalább átlapozná." Gabányi János. Dr. Bálint Nagy István: A boszorkányok gyógyító és rontó kuruzslásáról. Orvosi Hetilap 1928, 7—8. sz. Különlenyomat. A szerző a boszorkányperek keletkezésének rövid történeti áttekintése után rátér a magyarországi eddig ismeretes 554 boszorkányper irataiban található orvostörténelmi vonatkozások feldolgozására. Ismerteti a varázslók, boszorkányok, illetőleg kuruzslók tudományának keletkezését, más személyekre való áthárítását, tanítását, a gyógymódokat és a gyógyítási díjakat, melyek mindig magasabbak voltak, mint a szokásos orvosi honoráriumok. A periratokban nagyobbrészt növényi gyógyszerek fordulnak elő. Ezeknek a régi magyar füveskönyvek (Mélius Juhász Péter, Pécsi Lukács, Bejthe András), táj- és oklevélszótárak (Szarvas—Simonyi, Zolnai— Szamota, Szinnyei) segítségével meghatározza mai botanikai nevét. Ismerteti a boszorkányok kenőcseit, azok alkatrészeit, elkészítési módját, valamint a gyógyításra és rontásra használatos egyéb eszközöket: boszorkányok megégetett csontjának hamuja, akasztófakötél. emberi agyvelő és csontok, nagypénteki békatojásfiirdő, kétlukú patkó, fokatlan varrótű, stb. Részletesen tárgyalja a periratokban található magzatelhajtásra vonatkozó feljegyzés,eket, módokat és eszközöket, valamint a gyermekek és felnőttek rontására és rontásból való feloldozásra szolgáló gyógyszereket, szokásokat. ι Részletesen foglalkozik a gyermekek elhalálozására vonatkozó babonákkal és hogy a kuruzsló hogyan magyarázza meg ι a halál okát. Közleménye végén felveti a szerző az olvasó számára a nagy kérdést, hogy vájjon emberi tudatlanság, célzatos rosszindulat, vagy erotika volt-e az oka a boszorkányok üldözésének1? X. Csóka Lajos: Sopron vármegye katholikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Pannonhalma, 1929. 8-ad r„ 96 1. Kevés ideje annak, hogy ezen a helyen a megérdemelt elismeréssel szóltunk Vanyó Tihamér munkájáról (A katholikus restauráció Nyugatmagyarországon, Pannonhalma,