Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Brummer Emőd: A francia fölvilágosodás és a magyar katholikus hitvédelem. Ism.: Tóth László 905

TÖRTÉNETI IRODALOM. 905 következőket írja: Ee ist möglich, da&s auch der von Berthier erwähnte „bienheureux Maurice de Hongrie" etliche Tage seines Lebens hier verbrachte, doch wissen wir ausser seinem Namen vorläufig nichts über ihn (442. L). Ezzel szemben meg kell állapítani Berthier tévedését, mert a magyar dominikánusok között csak egy, boldognak nevezett Mauritius ismeretes, boldog Csáky Móric, kinek életrajzi adatait Iványi Béla ezen dolgozatával egyidejűleg közöltem (B. Csáky Móric élete. Budapest, 1930. Credo kiadása). Csáky Móric (élt kb. 1270 és 1336 között) egész életéből csak három évet töltött Magyarországon kívül, a bolognai rendházban, de nem volt Rómában soha. Iványi Béla dolgozatának megjelenése után kívánatosnak látszik összegyűjtött adatainak közlése, hogy alapul szolgálhasson a magyar dominikánus provincia történetének rendszeres feldolgozásához. Annál inkább jogos ez az óhaj, mert eddig csak adalékok láttak elszórtan napvilágot és mert a dominikánusoknak Walz után a legkiválóbb történésze, a római Angelicum-egyetem volt rectora, Szabó-Szádok, a közelmúltban vette át a magyar dominikánusok közvetlen irányítását és így módjában volna ezt a munkát megszervezni. A további kutatások során a rendezés alatt lévő bécsi dominikánus-levéltárból még előkerülhet az egykori budai conventnek és universitásnak levéltára is, és már csak ennek a megtalálása is megérné a reáfordított fáradságot. vitéz Málnási Ödön dr. Brunner Emőd O. S. Β.: A francia felvilágosodás és a magyar katholikus hitvédelem. Pannonhalma, 1930. 8-adr., 65. 1. A francia felvilágosodás térhódítása a teológiai irodalmat is védelemre késztette. A cenzúra, mint védelmi eszköz a felvilágosodás irodalmi termékei ellen, Magyarországon éppen úgy nem jöhetett többé számba, mint külföldön, mert 1754 óta a bécsi állami cenzúra-bizottságnak volt alárendelve, amelynek élén 1758-tól 1772-ig a janzenista Van Swieten állott. A védekezés alapjait tulajdonképen XIII. Kelemen pápa rakta le 1766-ban kiadott Christianae Reipublicae Salus kezdetű brévejében, amely a felvilágosodás neve alatt összefoglalható vallásellenes tanoknak a rendszeres kompendiuma volt, amellett felszólítás a fejedelmekhez a katholikus vallás védelme érdekében. A katholikus hitvédelem első irodalmi megnyilvánulása nálunk a pápai breve után Csapodi Lajos jezsuitának Nagyszombatban 1769—72 közt megjelent ötkötetes teológiai műve volt, amelyek részletesen cáfolják az egyházellenes, különösen a francia írók támadásait. Munkája szigorúan skolasztikus rendszerezésű, nem az egyes írók vitatkoznak, hanem ellenvetéseiket szigorú rendbe szedve cáfolja őket. ötvennél több francia, angol és olasz szerzőt (58)