Századok – 1929-1930

Értekezések - TABORSKY OTTÓ: Az 1836: XXI. t.-c. létrejötte - 840

AZ 1836 : 21. Τ.-c. LÉTREJÖTTE. 873 kancellária e napon terjeszli elő módosított javaslatát a resolutio ügyében. A Partium — mondja a kancellária — kettős viszonyba kerül. Egyrészt a magyar ország­gyűlésen nyer helyet, másrészt a királyi bizottság fel­adata lesz az 1741 : 18. t.-c. értelmében eljárni. Kimu­tatja, hogy minden végrehajtás, III. Károly visszacsa­tolásai is, királyi biztosok közbejöttével mentek végbe, kiknek sikerült feladatukat rövid idő alatt megoldani. Jelen esetben is, csak miután a rendek bizonyítgat­ták, hogy országgyűlési bizottság a király jogait nem korlátozza, járultak hozzá a főrendek a felirathoz. A kancellária mindamellett azt javasolja, hogy ragasz­kodjék a király az 1741 :18. t.-c.-ben megjelölt úthoz, amely Erdélyt is inkább megnyugtatná. A kancellária ezért e pontra vonatkozólag rescrip­tumként a következőt ajánlja. A király elhatározta a Részek visszacsatolását és — de hivatkozva különösen az 1741 : 18. t.-c.-re — hozzájárul, hogy e törvényható­ságok a magyar országgyűlésen ülési és szavazati jogot nyerjenek, tényleges helyzetük a visszacsatolás fogana­tosításáig azonban semmi változást ne szenvedjen. A dekrétum mellékelt tervezete, melyet a király még aznap jóváhagyott, hozzáteszi, hogy a tényleges bekebelezésről az 1741 : 18. és az 1751 : 24. t.-c.-ek értel­mében teljességgel Őfelsége gondoskodik, amelynek siet tetésére is gondja lesz s végül az ezzel kapcsolatban felmerülő kérdésekben, a törvény gondoskodásával szem ben semmiféle változtatást nem enged.1 így tehát a magyar kancellária álláspontja győze­delmeskedett ezúttal az államkonferencia javaslatával szemben, mely megfosztotta volna e megyéket a magyar országgyűlésen biztosított ülési és szavazati joguktól. Noha a konferencia terve ellen a főrendek közül is töb­ben, s maga gróf Czirákv Antal országbíró is, kikeltek,2 de legalább részben a kancellária növekvő tekintélyé­nek és befolyásának is kell tulajdonítanunk e kedvező elhatározást. A magyar kancellária a Partium ügyében mindig alapos és határozott állásfoglalásával elvitatha­tatlan érdemeket szerzett ez országgyűlésen, s ebben az ügy állandó referensét, Bartal tanácsost illeti az oroszlánrész. 1 M. Kanc. 6223. ée két melléklete. J St. Konf. 772. ex 1836. — Horváth M. i. m. II. 29—30. (55)

Next

/
Oldalképek
Tartalom