Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Pilch Jenő: Horthy Miklós. Ism.: Gy. 81

TÖRTÉNETI IRODALOM. 81 „József apánk". Ezt az általánosán használt becéző nevet tudvalevőleg rajongásig szerető alárendeltjei fogékony szívértek spontán megnyilatkozása adta neki. Doberdói Breit József. Pilch Jenő: Horthy Miklós. Athenaeum rt. kiadása, Budapest, 1928. 406 1. 102 képpel, 4 vázlattal és 10 önálló melléklettel. Élő emberről mindig bajos életrajzot írni, de különösen nehéz akkor, ha az a személy, akivel az író foglalkozik, zivataros időben, vagy éppen fenekestől felfordult állapotok között emelkedett valami sok felelősséggel járó méltóságra. Ha valakiről, úgy Horthy Miklósról bízvást elmondhatjuk. hogy a legsúlyosabb körülmények között jutott mostani díszes állásába, akkor, amikor a hazánkra zúdult rettentő csapások: a monarchia összeomlása, a Károlyi- és a kommunistavilág s a mindezt betetőző idegen megszállás, talán még sohasem látott és sohase próbált nehézségek elé állította azokat a bátor férfiakat, akik ebben a chaosban az ország hajójának kormányzására vállalkoztak. Természetes, hogy amidőn a felforgatás és rombolás gonosz müvére a romok eltakarítása és az újjáépítés következett, azok, akik a feltámadás hajnalhasadásán elvesztették a talajt a lábuk alól s jólmegérdemelt büntetésük elől külföldre szöktek: mindent elkövettek, hogy az uralomra jutott s velük megnem alkuvó új irányzatot — vezetőivel együtt — minél jobban befeketítsék ellenségeink előtt. Nem csodálhatjuk tehát, hogy Horthy Miklós személye is annyi támadás és rágalom céltáblája lett. Gonosz nyelvek és mérgezett tollak terjesztették, nem csupán a csonka hazában, hanem külföldön is azt a vádat, hogy a fővezér, majd kormányzó jóváhagyásával történt mindaz a kétségtelenül ártalmas kilengés, ami tulajdonképen a rémuralom bukásával beállott visszahatásnak volt természetes, bárha nem is helyeselhető következménye. Kellett tehát — tíz évvel a nagy kataklizma után —· olyan könyv, amely olcsó hatásra és sikerre nem vadászva, nem mindenféle mendemonda nyomán, hanem hiteles, kútfőanyag alapján rajzolja meg a kormányzó képmását, de egyúttal — amenynyire egy életrajz kerete engedi — azét a sivár korszakét is, amelyben Horthy Miklós Csonka-Magyarország élére került. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy Pilch Jenő derekasan megoldotta ezt á nehéz feladatot. Nagy fáradsággal gyűjtött össze minden felkutatható fontos adatot, küzdve mindazok nemtörődömségével és nemakarásával is, akik tulajdonkénen arra lettek volna hivatva, hogy munkáját minél jobban megkönnyítsék. Annál nagyobb elismerés illeti tehát a szerzőt, hogy — a napjainkban adott lehetőség határain belül — olyan könyvet írt, amely érdekes és tanulságos olvasmány, egyúttal pedig fontos forrásmű is azok számára, akíik majd később. Századok, 1929. I-III. füzet. 6