Századok – 1929-1930

Értekezések - TABORSKY OTTÓ: Az 1836: XXI. t.-c. létrejötte - 840

84 β TABORSKY OTTÓ. levéltálában megmaradt. Ugyanitt Ferdinánd főherceg Gál kérésére felterjesztette e magánvéleményt az erdélyi kancellárhoz, de ez február 14-én, mint fölhasználhatatlant, azzal a megjegyzéssel visszajuttatja, hogy Gál fejtegetései a már elrendelt visszacsatolás végrehajtására vonatkozó javaslatot nem tartalmaznak.1 Gál abból indul ki, hogy az unió kérdése kizárja a Partium separálását. Hivatkozik az 1791 i törvényekre és az unióról Magyarországgal folytatott akkori tárgyalásokra, melyeknél a Partium szóba sem jött. A Partium visszacsatolásának már 1733-ban és 1751-ben letárgyalt kérdése az 1791-i magyar országgyűlésen éledt fel újból az 1715 : 92. és 1741 ': 18. t.-c.-ek végrehajtásának követelésével. Sorra idézi ezután a Partium visszacsatolását kö vetelő 1715 : 92., 1741 : 18., 1723 : 20., 1729 : 7., 1751 : 24. és 1792 : 11. törvénycikkeket, továbbá a magyar rendek 1831-i előterjesztésére utalva, az 1835 november 20-án kelt resolutiót és végül a guberniumhoz a visszacsatolás módozata ügyében intézett, ugyanez évi december má sodikáról kelt utasítást, mely meghagyja, hogy a szükséges intézkedések kidolgozásáig a statusquo változatlanul megmaradjon. Erre áttér a visszacsatolást, „vagyis inkább a separatió"-t kérdésessé tevő érveinek felsorolására. Kezdi a békekötésekkel és szerződésekkel. Az 1538-, 1571-, .1595-, 1606-iak egyszerű felsorolása után már szószerint idézi a Báthory Gábor-féle 1612-i szerződés 1. pontját, azon szavak aláhúzásával, melyek Erdéllyel együtt a Partium birtoklását utódainak is biztosították. Idéz a Betli len Gáborral 1617-ben kötött egyezségből is s felemlíti a linzi békét annak kimutatására, hogy a Partium azáltal, hogy a fejedelmek egész sora birtokában tartotta, annyira Erdélyhez tartozott, hogy visszacsatolásáról nem is álmodott s még kevésbbé áhítozott rá. Az 1686—87-i szerződések szerint Erdély Magyarországtól való különválása óta joggal bírta a Részeket. Felesleges tovább részletezni a Lipót alatti további oklevelekből merített hasonló megállapításait, melyek 1 Erd. Kanc. Praes. 30—1836. és melléklete. — M. N. Múzeum. — A báró Nopcsa-család levéltára: Considerationes intuitu reincorporationis Partium ad regnum Hungáriáé, comitatuum videlicet Kraszna, Szolnok Mediocris, Zarand et Districtus Kővár.