Századok – 1929-1930

Értekezések - TABORSKY OTTÓ: Az 1836: XXI. t.-c. létrejötte - 840

AZ 1836 :21. Τ.-c. LÉTREJÖTTE. 851 Kosa két kérdésre óhajt választ adni: 1. hogy az unió mennyiben alapul magyar törvényeken; 2. hogv Erdély és a kormány milyen alapon emelhet óvást ellene. Ε kérdések kellő megvilágítására szembe kívánja állí tani a magyarországi és az erdélyi rendeknek ugyanazon szerződésekből vont ellentétes következtetéseit. Mint báró Miske kancellár, úgy Kósa is megjegyzi, hogy a kérdéses szerződések szempontjából legnagyobbrészt csak hazai történetírók munkáiból meríthetett s ő is megkülönbözteti a Partium visszacsatolásának kérdését Erdély uniójáétól. A terjedelmesebb T. részben a Partium tárgyalásánál foglalkozik az Erdélyre is vonatkozó szerződésekkel, míg az erdélyi uniónak szentelt II. rész, a „visszhang" már csak egyes kiegészítéseket ad Erdély speciális szempontjából. A Partium elszakadását a magyar rendek szerinte is helyesen datálják a váradi békétől s helyesen mutatnak rá arra, hogy a speyeri egyezség záradéka is érvényesíti Magyarország jövendő jogát e Részekre. Megjegyzi azonban, hogy a speyeri egyezségben megkövetelt ratifikáció helyett János Zsigmond csak egyes főurakkal garantáltatta e kötést. Báthory István titkos, az erdélyi rendek hozzájárulása nélkül tett hűségesküje a Békési Gáspár elleni politika következménye, melyet éppen a Békésivel folytatott harc, Báthory távozása a lengyel trónra és rokonainak az erdélyi fejedelmi székbe való ültetése dezavuáltak. Hogy az 1599. és 1600-i magyar törvények a Partiumot hadiadó tekintetében Magyarországhoz csatol ták, jelentéktelennek tartja, mert a Részek nemzeti fejedelmek alatt újra Erdélyhez kerültek. A bécsi béke a Bocskaynak .élete tartamára átengedett megyéket megkülönbözteti a már korábban is Erdélyhez tartozott Partiumtól. Bethlen Gábor békekötései éppen azzal, hogy a Partium megyéit meg sem említik, dokumentálják Erdély elismert jogát e területre. Ugyanez áll I. Rákóczy Györgyre vonatkozólag. A balázsfalvi szerződés Bihar, Máramaros és Arad megyék contributióját Magyarországhoz ideiglenesen utalta s ezt I. József 1709-i rendelete is igazolta. A Carolina Resolutio inkább Erdélyt fosztotta meg az előző békekötésekben szerzett jogaitól. Kósa kiemeli, hogy Erdély ismételten a visszacsato-54»