Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - József főherceg: A világháború amilyennek én láttam. II. köt. Ism.: doberdói Breit József 67
TÖRTÉNETI IRODALOM. 79 16. honvéd hegyidandár tökéletesen ki van merülve, mert más. csapatok előnyére nagyon ki lett használva. A csapatok oly kitűnőek, mint mindig voltak, csak teljesen kimerülve, erejüket végkép kiadták. A megítélés egyoldalú és igazságtalan volt. Az integetésből egy szó sem igaz, talán mások integettek,, de ezek soha... Ezt tudtam !" — Ez azonban nem gátolta Schönburg herceget, hogy a magyarokat tovább is ócsárolja,, amint az a napló 1916 január 4-i következő'feljegyzéséből kitűnik (797. old.): „Andrássy Géza gróf ma nálam volt, miután a Mt. San Miohelen járt. Visszajövet Schönburg herceggel beszélt, aki nagyon csúnyán nyilatkozott magyar csapataimról-Csúnya igazságtalanság ez! Mily ellentétben áll ez a hadseregparancsnok véleményével. Ügy látszik, az osztrákok vérében van a magyarok iránti vak gyűlölet." A sok áekálódásnak az lett a vége, hogy november 21-én a hadseregparancsnokság a 6. hadosztálynak ismét a 20. honvéd hadosztállyal való felváltását rendelte el, mihez József főherceg a következő megjegyzéseket fűzi (683. old.): „Örömmel vettem ezt annyiban, mert a 20. honvéd hadosztály itt sokkal szívósabbnak és összehasonlíthatatlanul jobbnak, ellanállóbbnak bizonyult, mint a 6. hadosztály. Másrészt meg fájdalommal látom, hogy megint csak színmagyar ezredeket kell e rettenetesen véres küzdelmekbe, a legveszélyesebb helyekre tenni, mert még a legkiválóbb — másajkú — csapat sem képes itt megállani helyét. Mindig csak magyart kell odaállítani, hol a legirgalmatlanabbul kaszál a halál. Szegény szeretett magyar testvéreim! Vérző lelkem mélyéből bámullak titeket, kik minden csapatok között a legdicsőbb hős.ök vagytok!" Más alkalommal saját vezérkari főnökével szemben kellett a honvédcsapatok jó hírnevét megvédenie, mire nézve dec. 8-án a naplóban a következők foglaltatnak (765. old.): „Eisner -Bubna alezredes azt állítja, hogy az 1. honvédgyalogezred roszszul verekedett, ő azt a foglyoktól hallotta állítólag. Ebből nagyon komoly vita támadt közte és köztem, inert az ő magyargyűlölő lelke ennek a felfedezésnek, melyet azonnal fel akar kapni és tovább kíván jelentem; majdnem örül Nagyon keményen rendreutasítom őt és további ellentmondást nem tűrve, úgy döntök, bogy előbb a honvédeket fogom kihallgatni, azután a hadosztályparancsnokokkal kivizsgáltatom az ügyet és minthogy az 1. honvédgyalogezred az ellenséget kidobta és hiánytalanul visszafoglalta az állást, — amit más csapatok, melyeket mindig égig magasztalnak, csak nagyritkán tudtak elérni — inkább fogok ezen vizsgálat eredményének és honvédeimnek hinni, mint egy vagy két olasz fogoly állításának. A lefolytatott vizsgálat fényesen igazolta azt, hogy igazam volt; midőn Eisner ezt kislelkűen jelentette nekem, alaposan összeszidtam őt azért, hogy pletykákat mindjárt Bécsbe akar referálni." De voltak ennél még nagyobb súrlódások is. December