Századok – 1929-1930

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Az 1848. évi 41. törvénycikk 809

834 MÂLYUSZ ELEMKIt. batiak a földesúr ítéletével szemben jogvédelemért Po­zsonyhoz fordultak volna. A földesúri joghatóságnak ez a folytonos erősödése korántsem elszigetelt magyar jelenség. Időben még ko­rábban ugyanilyen fejlődés ment végbe Németország­ban is, ahol fontos tényező lett a territoriális fejedelmi hatalom kialakulásánál is. Ismeretes, hogy K. Lam­precht és G. Seeliger már azt hirdették, hogy a tar­tományúri hatalom egészen a nagybirtokon és az erre támaszkodó földesúri joghatóságon nyugszik. De ha túl­zásnak látszik is ez az általánosítás, azt még ellenfelük G. Below sem vonta kétségbe, hogy a fejedelmi hatalom kifejlődésében valóban fontos szerepe volt a földesúri joghatóságnak; Below csak az ellen foglalt állást, mintha kizárólag e joghatóságból sarjadt volna ki a Landes­hoheit.1 Tudjuk, hogy nálunk nem haladt ily messze a fejlődés, aminek — most elhagyva az ellenkező hatóerők felsorolását — bizonyára az is oka volt, hogy nálunk csak a középkor végére szerezte meg a nagybirtok az igazságszolgáltatás terén azt a súlyát, amelyet német földön már hamarább elért, úgyhogy az újkor kezdetén olyan akadályokkal is meg kellett küzdenie, amelyek nyugaton korábban ismeretlenek voltak s amelyeket nálunk már nem sikerült legyűrnie. Ez a jogi téren végbemenő fejlődés volt az az erő, amely keresztezte a gazdasági fejlődést és nemcsak meg­akadályozta a paraszt-bérlő réteg további erősödését és önállósulását, hanem azt egyenesen gúzsba is kötötte. A Jagelló-kor törvényei már a földesúri joghatóság tel­jes diadalrajutását tükrözik vissza. Az 1492. évi 49. t.-c., amely szerint a jobbágyoknak szőlő- és szántóbérleteik után kilencedet — és a szokásos ajándékokat — kell fizetniök, azt jelenti, hogy a jobbágy elveszítette azt az eddig élvezett előnyét, hogy bérelt földjei után kevesebb szolgálattal tartozik, mint azon földek után, amelyeken jobbágyi sorsa nyugszik. Most már nincs különbség a közönséges jobbágytelek és a magánszorgalommal meg­művelt föld között, hiszen mindkettőre azonos terhek nehezednek. Igaz, a törvénycikk nem zárja el a jog­orvoslás útját. Megengedi, hogy a jobbágyok, ha ily föld­jeikre vonatkozólag' privilégiumokkal rendelkeznek, vagyis bizonyítani tudják, hogy régebben nem kilence-1 G. Below: Territorium und Stadt. 1923'-. I. Der Ur­sprung· der Landeshoheit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom