Századok – 1929-1930

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Az 1848. évi 41. törvénycikk 809

834 MÂLYUSZ ELEMKIt. batiak a földesúr ítéletével szemben jogvédelemért Pozsonyhoz fordultak volna. A földesúri joghatóságnak ez a folytonos erősödése korántsem elszigetelt magyar jelenség. Időben még korábban ugyanilyen fejlődés ment végbe Németországban is, ahol fontos tényező lett a territoriális fejedelmi hatalom kialakulásánál is. Ismeretes, hogy K. Lamprecht és G. Seeliger már azt hirdették, hogy a tartományúri hatalom egészen a nagybirtokon és az erre támaszkodó földesúri joghatóságon nyugszik. De ha túlzásnak látszik is ez az általánosítás, azt még ellenfelük G. Below sem vonta kétségbe, hogy a fejedelmi hatalom kifejlődésében valóban fontos szerepe volt a földesúri joghatóságnak; Below csak az ellen foglalt állást, mintha kizárólag e joghatóságból sarjadt volna ki a Landeshoheit.1 Tudjuk, hogy nálunk nem haladt ily messze a fejlődés, aminek — most elhagyva az ellenkező hatóerők felsorolását — bizonyára az is oka volt, hogy nálunk csak a középkor végére szerezte meg a nagybirtok az igazságszolgáltatás terén azt a súlyát, amelyet német földön már hamarább elért, úgyhogy az újkor kezdetén olyan akadályokkal is meg kellett küzdenie, amelyek nyugaton korábban ismeretlenek voltak s amelyeket nálunk már nem sikerült legyűrnie. Ez a jogi téren végbemenő fejlődés volt az az erő, amely keresztezte a gazdasági fejlődést és nemcsak megakadályozta a paraszt-bérlő réteg további erősödését és önállósulását, hanem azt egyenesen gúzsba is kötötte. A Jagelló-kor törvényei már a földesúri joghatóság teljes diadalrajutását tükrözik vissza. Az 1492. évi 49. t.-c., amely szerint a jobbágyoknak szőlő- és szántóbérleteik után kilencedet — és a szokásos ajándékokat — kell fizetniök, azt jelenti, hogy a jobbágy elveszítette azt az eddig élvezett előnyét, hogy bérelt földjei után kevesebb szolgálattal tartozik, mint azon földek után, amelyeken jobbágyi sorsa nyugszik. Most már nincs különbség a közönséges jobbágytelek és a magánszorgalommal megművelt föld között, hiszen mindkettőre azonos terhek nehezednek. Igaz, a törvénycikk nem zárja el a jogorvoslás útját. Megengedi, hogy a jobbágyok, ha ily földjeikre vonatkozólag' privilégiumokkal rendelkeznek, vagyis bizonyítani tudják, hogy régebben nem kilence-1 G. Below: Territorium und Stadt. 1923'-. I. Der Ursprung· der Landeshoheit.