Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Dolgozatok a M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem archaeológiai intézetéből 797

800 történeti irodalom. 800 ményű edényeiket maguk gyártották a telepen talált nagy égetőkemencé­ben, melynek salaktermékei a telep egész területén előfordultak. A telepen talált egy csonteszközből szerző arra következtet, hogy talán már az ősember is itt telepedett meg s a szarmatákon telep esetleg folytatása az elsőnek. A temető feltárt sírjainak mellékletei, pénzek, edények, bronz­eszközök, ékszerek stb., arra vallanak, hogy a temető is, miként a telep, a Kr. u. III—V. században ott letelepült erős germán hatásoknak kitett szarmata nép emlékeit őrzi. Az újabbkori temetkezés emlékei a XIX. szá­zad első felére mutat, amikor a bekai dohánykertészek a középkori Bökény helyén új lakótelepet létesítenek, s a helyet temetőül választották. — Móra Ferenc: Lovasslrok Kúnágotán. Szerző a Csanád megyében fekvő Kúnágotán feltárt 6 lovassírt mutatja be, amelyek egyikében I. Romanos (Lakapenos) 919—944. uralkodott bizánci csásizár ezüstpénzét találta meg ruhadíszként alkalmazva, mely a többi sírmelléklettel együtt azt bizo­nyítja, hogy a magyar honfoglalás utáni első félszázadból való lovassíro­kat tárt fel itt a szerencséskezű kutató. — Banner János: Nagykamarást leletek. Az aradmegyei Nagykamarás környékén előforduló dombok közül kettőn végzett a szerző ásatást. Az egyik semmi jelentősebb lelettel nem szolgált, a másik eredményekópen barbár edénytöredékek, gyöngyök, ezüst fibula kerültek napfényre és egy Mareus Aurelius korából származó bronz­érem tanúsága szerint is a telep a Kr. u. II—III. századból való. — Cs. Sebestyén Károly: A szegedi vár legrégibb története. Szeged területe for­galmi szempontból a római korban is elsőrendű fontossággal bírt, s való­színűleg, ha nem is római, do római hatásokat és szokásokat feltüntető barbár őrállomás lehetett itt a régi szegedi vár helyén, melynek lebontása alkalmával 1880—82-ben római szobortöredék, római téglapadozat töre­dékei, egy feliratos kő töredéke, nagyszámú római tégla és töredék, közöt­tük feliratos is, kerültek elő, mutatva, hogy a magyar vár építésekor nem­csak a régi helyet, hanem a régi maradványokat is felhasználták az új építkezők. — Eperjesy Kálmán: A Kopáncs-pusztai éremlelet. Egy 235 darabból álló ezüstpénzleletet ismertet, mely 120 drb XII. századi magyar és 115 drb frisachi dénárból áll. — Banner János: Az átokházai éremlelet. Az 595 drb-ból álló lelet túlnyomó részében I. Ferdinánd pénzeiből áll, csak 3 dénár való II. Lajos király idejéből. — Banner János: A Demeter­templomi éremlelet. A Demeter-templom bontása alkalmával két zacskó­ban 100 ezüst- és 430 rézérmet találtak, amelyek az 1661—1772. közötti időből származnak ,s részben a magyarországi veretek, részben Habsburg­tartományok pénzei és veretei közé tartoznak. — Krecsmárik Endre: Jel­legzetes koponyák a Szeged-városi múzeumban, öt koponya részletes le­írása és fajuk szerint való jellemzése. — Kiss Lajos: A hódmezővásárhelyi tálasság története. A kb. 200 éves múltra visszatekintő hódmezővásárhelyi tálasság rövid történetét, valamint mai helyzetét adja a szerző igen sok, csak e helyütt használatos régi szakkifejezés megörökítésével. — Banner János: Halászat a Fekete-Kőrös torkolatánál. A Kőrös melletti Szanazúg halászatának értékes megíigyelésekkel s a népies eredeti szóalakzatok meg­örökítésével készült leírása. —• Miscellanea c. rovatban Budav a bronz­kincsldetelcről (az 1909 ben előkerült felsőszamosújvári kincslelettel kap­csolatban) és az ú. n. bronzkori áldozó helyekről ír, amelyekben ő űrállomá­sokat lát. Ugyanitt három pótlást találunk az előző évi „Szegedi szükség­pénzek" című cikkhez. Az Irodalomban Hubert. Schmidt: „Vorgeschichte Europas" c. könyve I. kötetének s a Művészeti Lexikon-nak ismertetéseit találjuk. III. évf. 1927, 1—2. — Banner János: A magyarországi zsugorított temetkezések. Szerző nagy szorgalommal készült terjedelmes tanulmányá­ban az őskorban szokásos ú. n. zsugorított temetkezési mód magyarországi előfordulásait világítja meg igen értékes megfigyelésekkel és ma is élő nép-

Next

/
Oldalképek
Tartalom