Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Maybaum; Heinz: Die Entstehung der Gutsherrschaft im nordwestlichen Mecklenburg. Ism.: Komoróczy György 790

790 történeti irodalom. 790 Szerző gondosan felhasználta mindazon fontosab műveket, melyek az általa tárgyalt eseményekre vonatkoznak ós azoknak segítségével elérte a maga elé tűzött oélt, Csonka-Franciaország és Csonka-Magyarország tragédiájának összehasonlítását. Munkája könnyen olvasható, színes történelmi rajz, melyet irodalmunk és a szomorú eorsban vigasztaló hasonlatokra vágyó közönségünk figyelmébe ajánlhatunk. Horváth Jenő. Heinz Maybaum: Die Entstehung der Gutsherrschaft im nordwestlichen Mecklenburg. (Amt Gadebusch u. Grevesmühlen.) Beihefte z. Vierteljahrschrift f. Sozial- u. Wirtschaftsgesch. Herausg. von Prof. Dr. G. von Below. 1926, Stuttgart. (W. Kohlhammer.) XII + 269 1. A középkorból az újkorba átlépő kornak és magának az újkornak egyik legfontosabb gazdaság-, társadalom- és jogtörténeti problémája, hogy hogyan alakult ki a XVI. és XVII. század folyamán a földesuraknak allodiális területén folytatott öngazdálkodása, az ú. n. Gutswirtschaft. A kérdés gazdaságtörténeti oldala különösen érdekes, mert megoldása nemcsak arra ad feleletet, hogy mik tették lehetővé a nemzetgazdaságnak az államterület összes anyagi erőforrásait egy kézben összpontosító kifejlődését, hanem felvilágosítást nyújt a XVIII. században és a még az előtt bekövetkezett hatalmas társadalmi átalakulásokra is. Jogtörténeti oldaláról megvilágítva viszont magunk előtt látjuk az egész középkori és kezdőújkori igazságszolgáltatás decentralizált megosztottságát. Bemutatja nekünk a XVI— XVIII. századi élet egész keresztmetszetét, anyagi feltételeit és megnyilvánulásait. A nagybirtok zárt egységének kialakulása jogi tekintetben a XVI. században érte el fejlődésének tetőfokát egész Európában,1 de ami a továbbiakra jellemző, az nem a zártság* kialakulásában nyilatkozik, hanem a gazdasági kitermelésben. Ez a kitermelés, az önszükségleteken túlemelkedő piacra-árusítás, az a megnyilatkozás, amely a mezőgazdasági üzem történetében az újkor beköszöntését jelenti. És ezt éppen az uradalmi gazdálkodás idézte elő. Az uradalmi gazdálkodás területi eloszlását a Rajna vonala határozza meg. Ennek azonban az államszervezet szempontjából is fontos következményei voltak: ott ugyanis, ahol a központi kormány a partikuláris széttagolódások külön érdekeit leküzdve, központosítani tudta a rendi befolyással szemben főként az igazságszolgáltatási jogkört, ott a zárt terület nem állhatott fenn. De ahol az előzetes fejlődés vonala az igazságszolgáltatásnak nagyobb földesurak szerint való megoszlását mozdította elő, ott az államhatalom kor-1 O. Peterka: Rechtsgesch. II. 1927. 63. 1. R. Häpke: Wirtschaftsgesch. 1927. 90. 1. Annales de Histoire stb. 1929. 148—49. 11.