Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Propyläen-Weltgeschichte. VII. Band. Ism.: Mályusz Elemér 784
786 történeti irodalom. 786 kesztésére vállalkozott W. Goetz lipcsei egyetemi tanár, aki mint a szellemtörténeti kutatás egyik úttörője ismeretes. A munka tervrajza szerint a szerkesztő minden kötethez bevezetést ír, amelyekben összefoglalja az egyes korok jellemző vonásait s egyszersmind a periódusok szellemi összefüggéseit is kiemeli. Tagadhatatlanul szép és egységes az egész munka beosztása, jól kihangsúlyozza a korok összetartozását, illetőleg elválasztó vonalait. Amíg pl. a harmadik kötet címe: „Mittelalter", addig a következőé: „Das Zeitalter der Gotik und Renaissance"; vagy a nyolcadiké: „Liberalismus und Nationalstaaten", az utolsóelőttié pedig: „Entstehung des Weltstaatensystems". A munkatársak sorában sok fiatal, de ma már számottevő tudós nevével — F. Schneider, Fr. Rörig, W. Mommsen — találkozunk, de ugyanígy szerepelnek a listában az idősebb generáció képviselői is, mint pl. K. Hampe, Ε. Mareks, J. Strieder stb. Bizonyos, hogy jobb lett volna, ha egyetlen ember tolla eleveníti fel tíz kötetben az emberiség múltját, ily remények teljesedése azonban, mivel a történetírás fejlődése kezdetén álló tudomány, s mert így egyre újabb részleteredméuyek értékesítése szükséges, még nagyon sokáig az utópiák sorába tartozik. A munkából eddigelé egy kötet jelent csak meg, még pedig — a szokástól eltérően — a hetedik, a francia forradalom és a restauráció korának feldolgozása s így ennek alapján kell megállapítanunk az egész vállalkozás várható erényeit és hibáit. A kötetet többen írták. Hárman a politikai eseményeket foglalták össze s ezek a részek a régi modorban tárgyalják a kor történetét, amint hogy A. Sterntől, a nagy „Geschichte Europas seit den Verträgen von 1815" szerzőjétől mást nem is lehet várni. Ellenben új és ily terjedelemben teljességgel szokatlan két fejezet, a kötet legértékesebb részei: 0. Walzel: Klassizismus und Romantik als europäische Erscheinungen és H. Herkner: Die wirtschaftlich-soziale Bewegung von der Mitte des 18. bis zur Mitte des 19. Jahrhunderts, amelyek bizonyára nagy mértékben fogják előmozdítani, hogy a gazdasági, társadalmi és szellemi áramlatok ismerete behatoljon a köztudatba. Kétségtelen, hogy az eddigi világtörténetekkel szemben igen nagy haladás, hogy ennek a két fejezetnek az anyaga mint a történés jelentős tényezője helyet kapott, viszont éppen olyan mértékben sajnálatos, hogy ez az anyag még mindig nem olvadt össze a politikai események elbeszélésével. A két rész még itt is — s talán még hosszú ideig — mint külön fajsúlyú testek foglalnak egymás mellett helyet. Még mindég úgy látszik, mintha az az ember, akinek világnézete művészetben és irodalomban megnyilatkozik, különbözne a politikai élet porondján szereplő embertől. Kétségtelen, hogy a kötet alapján a különböző hatóerők összetartozását ma már pontosabban látjuk, mint előbb, a korszak egysége azonban még mindég nem domborodik ki eléggé. Űgy kellene, hogy egyetlen nagy és