Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Propyläen-Weltgeschichte. VII. Band. Ism.: Mályusz Elemér 784

784 történeti irodalom. 784 leírásán kívül még tizenegy 1573 előtti címerleírást is közöl pótlékul az 1923—1930 közt a Múzeumba került anyagból. Messzire vezetne ennek a 487 címerleírásnak az ismertetése. Itt csak a legteljesebb elismerésnek lehet szava az editio gondos, tudós munkájával szemben. Csupán két dolgot említünk meg, amelyekkel jó lenne kibővíteni a következő köteteket. A címerleírások a külföldi heraldikai irodalom széleskörű érdeklődésére is joggal tarthatnak számot, szükséges volna tehát a bevezetést és a regestákat a magyaron kívül más idegen nyelven is közölni. Ez annál inkább szükséges volna, mert Áldásy rendszerint csak a címerleírást adja az eredeti szöveg szerint, a címerszerzők neveit és egyéb körülményeit pedig csak a magyarnyelvű regestában adja. így, ahogy van, a kötet használata a magyarul nem tudó szakemberek részére meglehetősen nehézkes. A másik óhajtásunk, amit a következő kötetekben megvalósítva szeretnénk látni, az, hogy vagy a bevezetésben, vagy a szöveg végén a provenientiát illető jegyzetnél, ott, ahol először említ a szerző egy kéziratot, szólni kellene valamit magáról a kéziratról is. Ma rendszerint csak annyi áll a szöveg után: Kézirattár, 3648. fol. lat., IV. köt., 247—248. 1. (p. 227.). Ennyi elég annak, akinek módjában áll a Nemzeti Múzeumban utánanézni annak, hogy az eredeti kézirat kitől származik, melyik századból való, de kevés annak, aki osak a publikációra van utalva. Pedig a kézirat részletesebb leírásából a továbbkutató értékes következtetéseket vonhat le magának. Mindez könnyűszerrel elvégezhető pótlás volna a következő kötetek számára. A rendkívül becses munka rövid ismertetését nem fejezhetjük be anélkül, hogy kifejezést ne adnánk annak a reménynek, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum meg fogja találni azokat az anyagi eszközöket, amelyek ennek a kitűnő címerkatalógusnak a folytatólagos megjelenését lehetővé teszik. Aldásy Antal címerleírásai maradandó értékű kötetei lesznek mindig a magyar heraldikai irodalomnak, amelyek a külföldi irodalom számára is nélkülözhetetlen forrásanyagot nyújtanak. Tóth László. Propyläen-Weltgeschichte. Werdegang der Menschheit in Gesellschaft und Staat, Wirtschaft und Geistesleben. Herausgegeben von W. Goetz. 7. Band. Die französische Revolution. Napoleon und die Restauration. 1789—1848. Berlin, 1929. A német könyv termelésben éppen nem szokatlanok az újabb és újabb sokkötetes világtörténetek. Szinte minden évtizednek megvan a maga nagy vállalkozása, a kisebb terjedelmű, kézikönyvszerű összefoglalásokról nem is szólva. A könyvtárban egymás mellé helyezve nyiltan tesznek tanúságot arról, hogy legtöbbjük, még talán az excentrikus el-