Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Engländerné Brüll Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán a legrégibb időktől a városok egyesítéséig. Ism.: Győry 782
782 történeti irodalom. 782 zavaros időkben is megőrzött józanságát; a felizgatott lakosság nyomasztó keserveit s szenvedéseit; a fennmaradásért folytatott nehéz harcát tükrözi vissza. A tanács józansága nemcsak 1849-ben mentette meg Debrecent, hanem igen sokszor a letűnt századokban is. A békés alkudozás, a megváltozott viszonyokhoz való gyors alkalmazkodás bármily fáradságos, keserves s olykor megalázó volt, de célját mindig eléx-te. A város a magyar szabadságnak, függetlenségnek ősi fészke volt Talán ezért írta Cseodajev orosz parancsnok, hogy a magyarországi városok közt „Debrecen városa bűnözött leginkább Ferenc József fejedelme és királya ellen" s ezért bűnhődnie kell. A Debrecenre nehezedő két orosz megszállás közül nagyobb csapással kétségkívül a második járt; ekkor már visszafelé vonultak az oroszok s elpusztítottak mindent, amit el nem vihettek. A „Fiiggelék"-ben közölt kimutatások pontos s áttekintő képet adnak arról, hogy Debrecen miféle s mily mennyiségű élelmet szolgáltatott a megszálló csapatoknak. Végül közli a szerző Debrecen ama követelését, mit az egyesült orosz-osztrák sereg részére kiutalt élelmiszerek ára megtérítése végett felsőbb helyre fölterjesztett; a fölterjesztésnek azonban semmi foganatja nem lett. Ε rövid vázlatból is kitűnik az, hogy Varga Zoltán jelentékeny munkát végzett, mikor feldolgozta Debrecen viszontagságos esztendejét. A rendelkezésére álló anyagot felhasználta, de annak eredménye a mostoha könyvnyomíatási viszonyok miatt teljes egészében nem jelenhetett meg, ezért a műben több helyen szaggatottság észlelhető: egyik tárgy a másikat szinte átmenet nélkül követi. Mindezek ellenére is a civis-város sokat köszönhet a szerzőnek, hogy múltjából egy részt a maradandóság köntösébe öltöztetett. Dercze Lajos. Englânderiié Brüll Klára: Orvosok és kórházak Pest-Budán a legrégibb időktől a városok egyesítéséig. 136 lap. Nóvák Rudolf és társa tud. könyvkiadóvállalat. Budapest, 1930. Magyary-Kossa Gyula írásai animálták a könyv érdemes szerzőjét, hogy adatokat gyűjtsön Pest-Buda orvosainak és gyógyintézményeinek történetéhez. Szerényen mondja az írónő, hogy munkája korántsem teljes egész, csupán kísérlet és adatgyűjtemény. Mi pedig hálásan elismerjük, hogy sokat nyújtott s hogy lelkiismeretes és alapos munkát végzett. Munkájában a város történetének nagy mozzanatait vette határállomásoknak; ezek: a római uralom, a tatárjárás, a török hódoltság, a nagyszombati egyetem Budára, majd Pestre helyezése s a két városnak 1872-ben bekövetkező egyesítése. Ezen fejezetekben megrajzolta, milyen volt Pest-Buda orvosainak és kórházainak képe: I. a kelták, rómaiak és a
