Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Katalog wystawy rekopisów i druków polske-wegierskich XV. i XVI. wieten. Ism.: Jakubovich Emil 56

57 TÖRTÉNETI IRODALOM. A könyvtár gótikus Obiedziúski-termében Piekarski és Birkentnajer egyetemi könyvtárnoktól elrendezett kiállítás anyagának beosztása szerint a katalógus is elsősorban a kiállított magyar vonatkozású kódexeket, majd az egyetem magyar hallgatóinak és bursájuknak írott emlékeit, azután a legrégibb magyar nyelvű krakkói nyomtatványokat és végül a latin és lengyel nyelvű, legnagyobbrészt Krakkóban, a XVI. században nyomtatott magyar vonatkozású történelmi művek egyes csoportjait ismerteti. A nagy szaktudással és gonddal összeállított katalógust a legkiválóbb darabokról felvett facsimilék 19 táblából álló sorozata teszi még becsesebbé. A középkori kéziratok csoportját a krakkói Czartoryskimúzeum Sextus Julius Frontinus: Strategematen libri IV. c. Mátyás király címerével ellátott, 1467-ben Firenzében illumi nált Korvin-kódexe vezeti be. A következő matematikai és asztronómiai kéziratok Mátyás király lengyel származású udvari csilalgászának, llkusi Márton (Marcin Bylica ζ 01-kusza) budai plébánosnak adományából és hagyatékával kerültek a Jagelló-egyetem tulajdonába. Megemlíthetjük közülök: Georgius de Peurbach, Theorica nova planetarum c. gazdagon illusztrált 1460—70 körüli hártyakódexet, mely Vitéz János esztergomi érsek címerével van ellátva, azután llkusi Márton asztrológus társa, Johannes Regiornontanus által Vitéz Jánosnak ajánlott 1467. évi Tabulae directionum-ot, végül Mátyás király és Korvin János két lioi-oszkópját, melyek a magyar irodalomban régtől ismeretesek (Magy. Könyvszemle 1882:381.). A sorozatban utolsóul II. Ulászló magyar ós cseh király 19 miniatűr-képpel és dús lapszéli díszítésekkel ékes, XV. századi imádságos könyve volt kiállítva (Magy. Könyvszemle 1884 :322.). A Jagelló-egyetem magyar hallgatóinak és bursájuknak kiállított emlékei közül először is a Registrum Bursae Hungarorum 1493—1558. éveket magában foglaló kötete érdemel említést, melynek a kiállításon feltárt 10« lapjára a Krakkóban 1527. évben kinyomtatott legelső magyar nyelvű grammatika szerzőjének, a szinyérváraljai Sylvester Jánosnak 1526. évi beiratkozása van feljegyezve. A Secunda pars Metricae Universitatis Cracoviensis 1509—1551. kötete 1529/30. tanévi lapján a brassói Honter János erdélyi reformátornak és a legelső erdélyi nyomda megalapítójának neve, a Liber diligentiarum Facultatis Artium 1847—1563. kötete végén pedig a magyar bursa utolsó lakójának, Szepsi Macer (Száraz) Gergelynek előmenetelére vonatkozó 1562. évi bejegyzés ötlik szemünkbe. Ε sorozatban találjuk még az egyetem egykori hallgatójának, Imre wieluni magyar pálos-szerzetesnek latin nyelvű krónika-töredékét az 1516—26. évekről. Eléggé ismeretes irodalomtörténetünkből, hogy Krakkó a legrégibb magyar nyomtatványok bölcsője. A legelső ismert magyar nyelvű nyomtatványok Vietor Jeromos, krakkói