Századok – 1929-1930

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607

632 barath tibor. ték igénybe, a helyi legnagyobb hatalom mindenkori intenciói szerint, függetlenül a törvények szavaitól. A vármunkára vonatkozó tényleges helyzet ismeretében a. portális adók ezen csoportjában abszolút értelemben vett adóreform (emelés, stb.) nem kereshető. Az önérdek, enyhébben szólva, az önvédelmi érdek szemelőtt tartása e tekintetben minden más problémát eltörpített, s törvényre csak az hivatkozott, akinek panasza volt. A portális adók csoportjában tehát, miként előadtuk, a bemutatott törekvések a század első felében nagyobb és újnak mondható gyakorlati eredményt nem alkottak. II. Annál több siker koronázta azokat a törekvéseket, mik az adónemek számszerű szaporítására irányultak. A tizenötéves háború végére az állami bevételek sorából két rendes jövedelem: a lucrum camerae és a census, eltűnt, illetőleg jelentőségét egészen elvesztette. Ezek emléke a századeleji reformtervekben folyton kísértett.27 A lucrumot, mit annyi időn keresztül nem szedtek, most már csakis országgyűlési határozattal lehetett volna visszaállítani.2

8

Ugyanígy az elmaradt censust. Megvalósulásra azonban egyik javaslat sem jutott. Hasonlóan kudarcot vallott mindennemű olyan adónak beállítása, mely a fogyasztást terhelte volna. A bécsi haditanács 1625. évi terve, mely lmsra, borra és gabonára kívánt adót vetni, megbukott. Erősen terménygazdálkodás korát élő államban nem is lett volna szerencsés eszköz a jövedelmek gyarapítására. Nagyobb embercsoportok nem éltek együtt, csakis a városokban. A városok azonban, adóügyileg élvezett különleges helyzetük miatt, az állami tervezetek ilynemű differenciáló törekvéseinél nem jöhettek számba. Hiányzott a nagy apparátus is, ami a fogyasztásra rendelt adók eredményességét föltételezi. Fogyasztási adók tehát nálunk nem keletkeztek. Adórendszerünknek a nyugati államokéhoz képest, éppen az az egyik legsajátabb vonása, hogy semmiféle „indirekt" adót nem ismert. A királyi közigazgatásnak mindinkább államivá való 27

Pl. OL. Expeditiones camerae 1609 szeptember 24. No. 10. — Az udvari kamara 1618 február 19. véleménye a Staatsarchivban. — Az 1618-as propozíció ugyanott stb. 28

Mivel annyi ideig nem járt, új bevezetése „a consensu jam regnieolarum pendet; haud alias, quam is publica regni congregatione id fieri poterit." OL. KO. Protocollum * 739. Pozsony, 1614 november 24., iromány.