Századok – 1929-1930
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607
008 baráth tibor. annyira megcsappantak, liogy a kamarai tisztviselők a gyanú elhárítása végett kénytelenek voltak kijelenteni, hogy a jövedelmekben mutatkozó hiányok nem gondatlanságuk, hanem az idők mostoha viszonyai miatt következtek be.1 2 A vidéknél aránylag jobb erőben voltak a városok. Kedvező fekvésük miatt a pusztításnak kevésbbé voltak kitéve. Falaik az apróbb bajoktól is megóvták őket.13 Szabadon, vám nélkül kereskedtek, állami szolgáltatásaik egyikét, a cenzust elhagyták. Amellett a zavaros idők alatt népességükben gyarapodtak, tehát teherbíró képességük emelkedett. Az ország leggazdagabb városa Pozsony volt. Évi jövedelme, a kamara véleménye szerint, 1618-ban 20.000 forint körül ingadozott. Volt számos falva, községi szőlője, erdeje, rétje s a dunai híd is sok pénzt hozott kincstárába. Utána Sopron következett, legnagyobb borkereskedelmével és legtöbb falvával. Jövedelme, kedvező terméskor és szabad kivitel mellett, néha Pozsonyéval vetekedett. Nagyszombat földmívelő város volt, a tőzsérség főútvonalában, fakultása néha szintén közeljárt Pozsonyéhoz. A tizes években tűzvésztől jelentékeny károkat szenvedett. Nagyszombat és Sopron gazdagságával egyezett Kassa jövedelme, mely egykorú kamarai irat szerint annyi volt, mint a többi öt felsőmagyarországi városé együttvéve. A hét bányaváros a század első felében szerencsétlen körülmények miatt csolta. Károlyi, lllésházy pöre, 74. skll. — A kassai kamara jelentése szerint a két tiszai területen megszámlálhatatlan mennyiségű falvat mindennemű lakossága elhagyta. Ahol megmaradtak, ott is annyira megfogyatkoztak és olyan szegények, hogy adózásra képtelenek. Kassa. 1601 június 5. Hofkammer, április. — A bécsi udvari kamara új adólajstroinok készítését tanácsolta, „weil viel, oder die maisten Heuser verödet (sind)". Μ. Ο. Ε. XII. 49. 1. — Az a helyzet, ami a nyugati államokban a harmincéves háború végén: elnéptelenedés, szegénység. 12 „Deffectus vero in proventibus non incuria nostra, sed iniquitate temporum fit,"... „uti sunt bellici isti motus, Turcarum et Tartarorum depopulationes, militum rapinae, negotiationum cessationes, carietas, fames, pestis, bonorum abalienationes et similia, quae sunt evidentissima." Kassa, 1601. augusztus 6., és 1601 október 15. Hofkammer. — A pozsonyi kamara tisztviselői ugyanígy védekeztek: „Nobis non aniraum, non promplitudinem, non industriam deesse, sed modum, facultatem et undique difficultatem obesse." OL. Expeditiones camerae, 1639. január 27. No. 1. 13 A falak a XVII. század első felében még a legtöbb városnál megvoltak s gondozták is.
