Századok – 1929-1930

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A magyar állam adóügye 1605–1648 - 607

a magyar állam adóügye. 621 1608-ban szintén megszűnt. Maradt csak a hitel igénybevétele, a pénzrontás és adózás. Ε három forrásból óhajtották a XVII. század elején fennálló pénzügyi nehézségeket orvosolni. 1626 táján a hitel is kimerült.2 A pénzrontás végigvonult az egész korszakon, tetőfokát 1622-ben érte.3 A két magyar kamara évi átlagos jövedelme 200.000 forint körül ingadozott. Ebből fedezték a közigazgatási kiadásokat, melyek együttvéve 160.000 forintnyi összeget alkottak. Hadi kiadásokra készpénzben 40—45 ezer forintnál nem jutott több mindaddig, amíg a félharmincadot el nem rendelték.4

Eztt a pénzt is a kassai kamara fizette, a pozsonyi ilyen célra jelentéktelen összeget, évi három-négyezer forintot költött. Mintegy 10.000 főnyi zsoldos sereget, tisztjeivel, váraival együtt mégis hogy lehetett eltartani, arra a szomszédos tartományok, a katonaság önhatalmú cselekedetei és a politikai helyzet adnak felvilágosítást. A XVI. században a hadi kifizetések nagyobb részét külföldi: spanyol, pápai, birodalmi és örökös tartománybeli segélyekből eszközölték. A XVII. század elején, a bécsi béke után, a távolabbi segélyek elmaradtak s a bécsi központi pénztár, a Hofkammer is megszűnt fizetni. Összes bevétele 1607 táján 536.000 forint körül mozgott.5 Abból fedezték az udvartartás költségeit s a központi adminisztrációt, Jövedelmei, melyek legnagyobbrészt Csehországból származtak,6a forradalom kitörésével meg-- A Hofkriegezahlmeister opinio ja 3626 augusztus 7-ről: „Der Credit so in privatis et publicis ainziges mittl darauf man sich zuverlassen ist, nit wie vor diesen undt nur meiner Zeit bey der Camer, sondern ganz undt gar geschwecht undt gefallen, dass wo Ihrer Khäys. Majestät Länder undt Privat Personen gern mit mittein wolten beyspringen, nicht khünnen aufkhemen". Hofkammer. — A magyar kamara 1639-ben így írt: „Bárhová is fordítsuk figyelmünket és vizsgálódásainkat, tisztán és kizárólag azt állapíthatjuk meg, nincs semmi mód a kölcsönvevésre." OL. Expeditionee camerae. 1639 január 27. No. 1. 3 D'Elvert, 207. skll. — Ezt a két problémát a pénzügytörténelemnek külön is figyelemre kell méltatnia. 4 Félharmincadnak nevezték a határvám (= harmincad) tarifájának 50%-os fölemelését. Latinul media tricesima, vagy tricesima auctionaria. 5 Gindely, Rudolf II. Bd. I. S. 87. — A bevétel összegét a Staatsarchiv aktái nyomán hozza. 0 Olv. Gindely, 1526—1618. A cseh jövedelmeknek csak 5%-a maradt az országban. — V. ö. vele d'Elvert felsorolását