Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Az Orsz. Magy. Régészeti Társulat Évkönyve. II. évf. Ism.: N. N. 53
54 TÖRTÉNETI IRODALOM. az értekezések nagyobb része (kb. egyharmada) a római régészet és numizmatika köréből vette tárgyát. Oroszlán Zoltán egy sorozat, eddig ismeretlen pannóniai feliratos és, domborműves kőemlékét közöl, megállapítván ezeknek korát s a pannóniai kőenilékek között elfoglalt helyét is. Láng Margit a pannóniai és dáciai halotti lakomaábrázolások aránylag gyér számú sorozatát állítja egybe, bemutatva e körből két eddig publikálatlan kőemléket is. Hekler Antal egy sorozat eddig kellő figyelemben nem részesített, főleg numizmatikai adatot állít össze a pannóniai mitológiai domborművek kormeghatározásához, melyek az e körből való emlékeink ezideig szokásos datálását még jobban alátámasztják. Fettich Nándor „a pannóniai matrónakultusz"-ról szóló tanulmányában a kelta törzsek egyik nemzeti istenségének a hármas női csoportban ábrázolt Matronae tiszteletének pannóniai emlékeit elsőnek állítja össze, melyek ez istenség hitének pannóniai elterjedtségét feltétlenül igazolják. Nagy Lajos „a «avariai kapitoliumon 1791-ben talált mozaikpadló" című értekezésében a Szombathelyen talált, de a székesegyház építése alkalmából, sajnos, beépített hatalmas méretű mozaikpadlót ismerteti egy a XVIII. század végéről fennmaradt rajz alapján, összevetve azt a korabeli, Kr. u. II. századbeli római művészet más hasonló jellegű mozaikemlékeivel. Finály Gábor K. Miller „Itineraria Romana" című nagy munkájának hazánk római úteinlékeire vonatkozó, feltűnően nagyszámú tévedését korrigálja, melyek a szerzőnek a magyar régészeti irodalomban való teljes tájékozatlanságából állottak elő. Alföldi András: „Aureolus ,tyrannus' és Gallienus császár lovassági reformja" címmel numizmatikai bizonyítékokkal világítja meg Gallienus császár Kr. u. III. századi nagyjelentőségű hadseregreformjait s fővezérének, Aureolusnak történeti szerepét. Jónás Elemér a gazdag bajóti római ezüstpénzlelet tanulságai alapján a viminaciumi római pénzverde működését mutatja be egészen uj vonásokban, mely pénzverőműhely elsőrangú fontosságúvá lett a Kr. u. III. század derekán. A népvándorláskor archaeologiáját tárgyaló cikkek között első helyen áll Balla Lajosnak, a Társulat nesztorának, a híres „tápiószentmártoni skytha aranyszarvast" bemutató rövid előadása. F. Takács Zoltán a kínai sárkány és főnix motívumainak hosszú sorát állítja össze a szentesi leletek ornamentális figurái között, újabb bizonyítékot szolgáltatván a kínai-hunn motívumrokonság végleges eldöntésének kérdéséhez. Fettich ándor második cikkében az alapvető fontosságú mosonszeníjánosi népvándorláskori leleteket ismerteti, melyek között különösen a fegyverek az európai szakkörök érdeklődését is a legnagyobb mértékben fölkeltették. A következő cikkek már a közép- és újabbkori régészet, numizmatika és műtörténet egy-egy problémájával foglalkoznak.