Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

598 angyal dávid. okokkal, hiszen a hit, ha reánk van kényszerítve, többé nem is hit.'" Bodinus is azt írja, hogy a fejedelem okosan cse­lekszik, ha nem akarja erővel kényszeríteni alattvalóit a maga hitére.2 Folytathatnók a példákat, de az eddigiekből is vi­lágos, hogy még ha Troeltsch tételeinek igazságában nem is kételkedünk, nem szükséges minden XVI. és XVII. századi fejedelemről, felekezetről s államférfiúról csu­pán deduktív úton megállapítanunk az igazi vallási türe­lemre való képtelenséget. Bethlen korát tekintve, szokat­lanul türelmes volt, épp úgy, mint sógora, a branden­burgi választó.3 A csekély számú szombatos felekezet üldözése nem ronthatja le Bethlen türelmességének hírnevét. A moder­nebb vallásszabadságnak is vannak bizonyos korlá­tai. John Locke világhírű Epistola de Τolerantia-já­ban (1689) nem akar vallásszabadságot engedni az oly felekezetnek, mely az állami rendet veszélyezteti és az olyannak sem, mely atheizmust tanít. Már pedig Beth­len előtt a szombatosok mind a két szempontból gyanú­sak voltak. Különben Bethlen Erdélyében senkit sem ítéltek száműzetésre felekezete miatt, továbbá a szombatosokon és talán egyes háromszéki unitáriuson kívül, ugyan ez okból aligha szenvedett valaki kárt birtokában. Még politikai okokból is kevés az ő korában a főben­járó ítélet, néha megbocsátott azoknak, akik ellene törtek. Nem lehetetlen, hogy gróf Osona erdélyi bizalmasai a Bethlen által kegyelemben részesült urak közül valók. Ha már Bethlen vallási türelmét Troeltsch szavai­val kellene jellemeznünk, ezekhez a szavakhoz folyamod­nánk: A kálvinista tolerancia nem egyéb, „mint kívül­ről a különböző egyházak sokfélesége és egymás melletti élete, belülről azonban a legszigorúbb zárkózottság. 1 Ruffini id. m. 361. I. - De la république id. kiadás 480. ' Csupán erdélyi uralmáról szólunk s nem magyarországi kormányzásáról. Magyarországban forradalom élén állott, de még itt is mérséklőén hatott a szenvedélyekre. Esterházy nádor is elismerte, hogy Kassán „Bethlen jelenlétében a katholikus vallásgyakorlat legkevésbbé sem gátoltatott". (L. Gróf Eszterházy Miklós nádor III. 48. L)

Next

/
Oldalképek
Tartalom