Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

adalékok bethlen gábor történetéhez. 595 jezsuiták térítő buzgalmától és a kálvinista közvélemény megütközésétől.1

Bár az unitárizmust nem szerette, a sepsi, kézdi és orbai székekbeli unitárius papokat és tanítókat ugyan olyan becses szabadalmakban részesítette, mint az ottani kálvinista papokat és tanítókat. Noha a két egyház szolgái csodálatos egyességben éltek és működtek azon a vidéken, Bethlen 1614-i rendeletében nyomósán hangoztatja, hogy mind a két egyház független, mindegyik a saját püspökének és szeniorának van alárendelve.2

Azonban e csodálatos egyességböl a három székely székben az unitárius egyháznak károsodása fejlődött ki. Egy régi unitárius történetíró szerint 1622-ben a három székely székben 62 „eklésiák menének által a reformata vallásra, ev. ref. püspök Dajka Keserű János és S. szentgyörgyi unitárius, de vallását titkon változtatott pap Öikó István eszközleteik által, — mi annál könnyebben esheték meg, mivel az időben Háromszéken a ref. és unitár, eklésiák egy templomba járának isteni tiszteletre". Geleji Katona szerint a református püspök mellé ez alkalommal brachium is adatott. Akárhogy történt e tömeges térítés, annak csak helyi körülmények voltak az okai, mert másutt Erdélyben az unitáriusok szabadon élhettek hitöknek és Bethleu tisztviselői karában az unitáriusok előkelő helyeket foglaltak el.3 Bethlen a nem recipiált vallások iránt is türelmes volt. Az Erdélybe telepített anabaptistáknak és zsidóknak megengedte, hogy vallásukat „az ő szokásuk szerint szabadon exerceálhassák".4 A görögkeletiek egyházi életét sem bántotta, de szerette volna őket a kálvinizmus felé hajló Kyrill, konstantinápolyi patriárka segítségéve] a maga vallására téríteni. Azt hitte, hogy ezáltal sok szegény lelket menthetne ki a sötétben tévelygés veszedelméből s érezte e 1 Óváry id. m. 312, Lukinich tanulmánya (Nagyenyedi Album 86.1.). Eszterházy Miklós II. köt., 33. 1., Perneszi Gábornak az a megjegyzése, hogy Bethlen nem akarja szenvedni a „katholikust és katholikát" valótlanság. (Erd. Orsz. Emi. VII. 370. 1.) 2 Petri Bod: História Hungarorum Eoclesiastica. Edidit Rauwenhoff-Prins. T. II. Lugduni-Batavorum 1890. 237. 239. 11. 3 Ar. Rákosi Székely Sándor: Unitaria vallás történetei. Kolosvárt 1839. 132. és Geleji Κ. I.: Titkok titka. 1645. Ajánló Elő-Be«zéd. 1 Erdélyi Orsz. Emlékek VIII. 103, 144. 11. 38*