Századok – 1929-1930
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577
504 angyal dávid. gióról szóló törvényhez. Ennek az értelmében a templomot mindig a többségben lévő félnek ítélte oda. A püspökétől megfosztott erdélyi katholikus egyház hitéletének ápolása végett vicariust nevezett ki. Az udvarhelyszéki bethlenfalvi katholikus templomot és istentiszteletet megvédelmezte az akatholikusok erőszakossága ellen.1 Bethlen uralkodása alatt egy udvarhelyszéki falu (Attyha) az unitárius hitről a katholikusra tért és Bethlen az új katholikusok mellé állott, midőn az unitáriusok zaklatták hajdani hitfeleiket.2 A magyar katholikus főpapság elismerte a csikszéki katholicizmusnak aránylag kedvező állapotát a római szentszékhez 1622-ben küldött emlékiratában, de ugyanott panaszkodik, hogy az erdélyi magyar vármegyékben kevés a katholikus pap, a katholikusoknak nincs templomuk és nincs egyházi jövedelmük.3 Hogy Bethlen felelős-e mindezért, arról az emlékirat nem szól. Egy szerzetes történetíró, az erdélyi fejedelemség korának alapos imerője, megállapította, hogy Erdélyben „Bethlen intézkedései, a katholikusokkal szemben való megértő bánásmódja, törvény tisztelete miatt kedvezőbb légkör vette körül a katholikusokat".4 Noha Bethlen katonai és diplomáciai fegyverekkel viaskodott katholikus ellenfeleivel, noha haragjában néha bálványimádóknak és Babilon népének nevezte a katholikusokat, vonzódott némikép vallásukhoz. A jezsuitákat nem zárta ki Erdélyből, sőt igen nagyra becsülte pedagógiai módszerüket. Káldi Györgyöt, aki a szószékről támadta meg török politikáját, kedvelte és támogatta is. Nem tisztán politikai célból üzente Esterházynak, hogy „sokat szeret a katholika religióban és minden jóakarattal van hozzájok". Bővebb mértékben is kimutatja ezt a jóakaratot, ha nem kellett volna tartania a 1 Az ide vonatkozó rendeletet már Veszely közölte, Erdélyi egyháztört. adatok. Kolozsvárt 1860, 394. 1. Üjabban Szádeczky Protestáns Szemle 1929 is kiadta; az ő kiadása teljesebb. 3 Veszely 289. 5 Hanuy id. m. I. 292. * Dr. Bíró Vencel: Bethlen Gábor és az erdélyi katholicizmus. Cluj-Kolozsvár, 1929. — Pompéry Aurél: Irányzatos-e a magyar protestáns történetírás? I. kötet. Budapest, 1930. című munkájában éles logikával és nagy ismeretekkel fejtegeti, hogy az erdélyi történetnek európai dicsősége, a négy felekezetnek első törvényes elismerése, nem üres szó, hanem valóság. Pompéry. a buzgó katholikus lelkész, a legmelegebben méltányolja Bethlen Gábor vallási türelmességét.