Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

adalékok bethlen liábor történetéhez. 589 szegése miatt.1 Azonban 1623 végén Esterházy a má­sodik támadásról ezt írja: „Űrökké való gyalázatunkra im ismég mennyi keresztyén rabokat adánk a töröknek, s nemcsak az szomszéd országbelieket, de magunk ha­zánkfiait is".2 Ezekből kitűnik, hogy Bethlen igyekezett megmen­teni a magyarokat a török rabságtól, de akaratának az akkori fegyelmi viszonyok közt nem mindig szerezhe­tett érvényt. Ellenben a szomszéd országok kereszté­nyei iránt nem ismert kíméletet. Nekik lakolniok kel lett sok mindenért, amiben egészen ártatlanok voltak.3 Bár elég mélyen gyökerezett a rokonszenv a törö­kök iránt Bethlen lelkében, hibáikat is jól látta s éppen nem kedvelte. Élesen bírálja egyszer a töröknek azt a természetét, hogy a gyengének „torkára, nyakára igyek­szik ülni", ellenben ahol elszántságot lát, hízelkedik és meghunyászkodik.4 Azt hiszem, hogy a fejedelem nem ütközött meg azon, ha udvarában a tatárokat s bizonyára a törököket is olykor „ebek"-nek nevezték.5 Bizonyára őszintén mondotta Bethlen: „örömestebb társalkodnám a keresztyén fejedelmekkel, hogysem mint a pogányokkal".6 Nem rokonszenv, vagy ellenszenv igazgatták poli­tikai szövetkezését, hanem a kényszerűség. Bár az ő ko­rában ingadozni látszott néha a szultán hatalma, arról mindig meg volt győződve, hogy a szultánnál nincs ha­talmasabb uralkodó a világon. Különböző évekből szár­maznak e nyilatkozatai a szultánról: „világbíró hatal­mas császár", „ez világban leghatalmasabb császár", „az török császár leghatalmasabb fejedelem".7 Nem bírta elképzelni azt a lehetőséget, hogy a kis Erdély, mely a török torkában lakik, elszakadna attól a páratlan katonai nagyhatalomtól és mint a megriadt madár, annak a kebelébe menekülne, aki megvédeni 1 Gindely : Okmánytár 319. 1. * Eszterházy Miklós II. 91. 1. 3 L. különösen Török-Magyarkori Állam okmánytárt III. 291. 1. 4 Tört. Tár 1879. 745. 1. ' Hurmuzaki: Documente Vol. XV. Part. II. 952. 1. Itt a tatárokról van szó. Kemény János a törököt is ebnek nevez­geti. 6 Szilágyi: Adalékok Bethlen Gábor szövetkezéseinek Tör­ténetéhez 46 1 7 Török-Magyarkori Államokmánytár III. 200, 363. Politi­kai Levelek. 324. 1. A nyilatkozatok ideje: 1618, 1621 és 1623.

Next

/
Oldalképek
Tartalom