Századok – 1929-1930

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez - 577

Adalékok Bethlen Gábor történetéhez. (Harmadik közlemény; vége.) Törökösség. A bécsi spanyol követ elküldötte udvarának a konstantinápolyi császári ágens jelentését 1620 január 23-ikáról. Ez a jelentés Korláth Istvánról szól, akit a Bethlenhez csatlakozó magyar rendek küldöttek a szultán udvarába 1619 végén, hogy kérje Bethlen és szövetségesei számára a szultán pártfogását. Korláth a spanyol követtől átküldött jelentés szerint négy magyar várat ajánlott fel a törököknek, névszerint Fülek, Szécsény, Nógrád és Vác várait.1 Almoro Nani Bailo is jelenti Perából a signoriának 1619 végén, hogy hír szerint Korláth öt várat ajánlott fel a szultánnak, köztük Vácot is. A Bécsből a szász udvarnak átküldött jelentés csak négy vár felajánlását említi, mint a spanyol követ olasznyelvű tudósításában olvastuk.2

Szóval a német császári udvar sietett tudatni az európai hatalmakkal, hogy Bethlen magyar várakat ígért a szultánnak a várható támogatás fejében. Ezt az udvar maga is hitte és el is hitette azokkal, akik vele tartottak. De másrészt Bethlen ugyanekkor szintén azt híresztelte, hogy a német császár öt magyar várnak s köztük Vácnak átadásával akarja a szultánt a maga érdekei számára megnyerni. Ennek a hírnek Bethlen táborában voltak hívői. Német történetírók foglalkoztak ez ellenkező hírekkel, de nem igen tudtak velük mit csinálni.3 A magyar történetírás e híreket alig feszegette, abból a felfogásból indulva ki, hogy azokat politikai izgalom idején röpítették a levegőbe a megtévesztés szándékával. Valóban ez a szándék adott szárnyat az ellenmondó híreknek, de keletkezésük okait érdemes kutat-1 Archivo general de Simancas Estado. Lego. 2505. fol. 44. „Offerisce esso Corlatti Istvan 4. fortezze Filech, Zeccin, Novigrado et Nassia". 2 Óváry id. h. 509. 1. Gindely: Okmánytár. 83. 1. 3 Gindely: Geschichte III. 174. és Klopp id. in. I. 469. Századok, 1930. IV-VI. füzet. 37