Századok – 1929-1930
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Archiv für Politik und Geschichte - 555
555 TÖRTÉNETI IRODALOM. Folyóiratszemle. Archiv für Politik und Geschichte 1927. Möller Paul: Zur Neugestaltung Mitteleuropas im Jahre 1848. Pläne u. Ansichten eines süddeutschen Diplomaten 1848 változásai, a külső válaszfalak leomlása a német nép politikai fantáziájának és terveinek széles teret nyitott. A polgárság előtérbe lépett, a nemesség háttérbe szorult, védekezésre alig szervezkedett. Ebben az összefüggésben nyer jelentőséget Blomberg August Heinrich báró öt emlékirata, amelyek a bécsi állami levéltárban fekszenek. Eleinte württembergi szolgálatban állott, majd visszavonult Alsóausztriába, ahol politikai emlékirataival először Ferenc Károly trónörököshöz, majd Latourhoz és Wessenberghez, végül Windischgrätz herceghez fordult, aki akkor 1848/49 fordulóján hatalma és befolyása csúcspontján állott. Emlékirataiban a német birodalom újjáalakításával foglalkozott, összefüggésben Ausztriával és az osztrák problémákkal. Tárgyalta a nemesség jövő állását a közéletben, végül Ausztria földrajzi felosztását és alkotmányát. Szerinte vissza kell térni az 1815-ben létesült német szövetségre, a modem idők követelte engedményekkel; Poroszország lépjen ki keleti tartományaival és kössön örökös szövetséget Németországgal, éppúgy, mint Ausztriának birodalmonkívüli területei. A megújított német-római császárság mellett megalakítandó az olasz probléma megoldásául az ugyancsak Habsburg uralom alatt álló olasz-római birodalom. A német császárság előjoga pedig ι diplomáciai tárgyalások útján biztosítandó. Az egész terület egyetlen vám-I szövetségben egyesítendő. Kidolgozta alkotmányának és igazgatásának újjáalakítását is. Az igazgatás központját Bécsbe tervezte. Az arisztokrácia középső — kiegyenlítő — funkciója alapján kívánja a nemesség régi 1 jogainak részben való visszaállítását. Legnehezebb volt az osztrák probléma megoldása. A történelmi tradíciók és a nemzeti törekvések között kellett' közvetíteni, megakadályozni a népkisebbségek elnyomását és emellett biztosítani a birodalom és a részek jogait. Blomberg úgy képzelte, hogy az osztrák összállam 10 királyságra osztandó fel, melyek közül 4 osztrák, 4 magyar, 1 lengyel és egy olasz. Az akkor forradalmi Magyarország újra való berendezésénél számolni kellett azzal, hogy a korona a felforgató ! törekvésekkel szemben a magyar melléktartományokban (Horvátország), a nemzetiségekben „a magyarok által már akkor elnyomott szlovákokban és németekben találta legerősebb támaszát". Ismervén azonban a magyarok I szívós ragaszkodását jogaikhoz és alkotmányukhoz, azt a kivezető utat találta, hogy a 4 királyságnak egy a koronája, egy az országgyűlése Pee-I ten, élén a nádorral, közös helytartósággal. A szűkebb Magyarországon I kívül van egy horvát, egy sziavon (szlovák) és egy erdélyi királyság. A nemzetiségi szempontok további tekintetbevétele ezeknek a köröknek grófságokra való felosztásával történt volna, amelyek nemzetiségi szempontok szorint alakultak volna. Az azonos nemzetiségű grófságok egy szövetséget alkottak volna közös nemzeti ügyeik elintézésére. Ugyanilyen elv ezerint alakítandók a kerületek is. A birodalmi gyűlés feloszlatandó és összehívandó az alkotmányozó birodalmi gyűlés, amelyben az összes habsburgi államok képviselve legyenek. Itt egyezzen meg uralkodó és nép az új alkotmányban. Bevezetendő az angol önkormányzat, bevezetendő a cenzueos választójog, az állam és egyház koordinálandó, a törvényhozó testületekben a kétkamarás rendszer vezetendő be. Windischgrätz az emlékiratot átküldte Schwarzenberg Félix miniszterelnöknek, elismerve egyes helyes megfigyeléseit, azonban a legtöbb javaslatot a gyakorlatban keresztülvihetetlennek tartotta. A fejlődés más utakon haladt, de Közép-Európa újjáalkotása ma újból nagy problémája a német nemzetnek. — Schade Rudolf: Ein Mitkämpfer der ungarischen Revolution. Erinnerungen von Rudolf v. Beyer. Schade közli nagyatyjának, Beyer Rudolf 1848 as őrnagynak em*
