Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Cutolo; Alessandro: I privilegi dei servanti Angioini alla citta di Napoli. Ism.: Miskolczy István 450

450 TÖRTÉNETI IRODALOM. állítják) kezdett az Al-Duna jobb partján lévő vidékekről lassanként a bal partra átszivárogni és ez a lassú ütemű, csendes átszivárgás a XIII. század első feléig tartott (858. lap) s itt Philippide megállapításai fedik a mi tudósaink kutatásának eredményeit. Végre tehát ismét egy tanult, bátor oláh tudós, aki a nemzeti és hivatalos oláh történetírás tendenciózus beállításairól le merte rántani a leplet és meg merte mondani azt az igazságot, amelyet mi már régen ismerünk. Dacára annak, hogy Philippide professzor hatalmas apparátussal készült, nagyszabású és alapos munkája még 1925-ben megjelent, a mai napig, tudomásunk szerint, a román tudósok közül csak három mert Philippide munkájával foglalkozni, t. i. M. Costáchescu, aki a Joan Neculcea című folyóirat 1925. évfolyamában, G. J. Bratianu, aki a Viata Roniineasca 1926. évfolyamának januári számában és Jorgu Jordan, aki a Revista Criticä 1927. évfolyamának január—márciusi számában emlékezett meg Philippide könyvéről. Így történhetett csak, hogy az olyannyira éber és minden megmozdulást feszült figyelemmel kísérő szász testvéreink is csak tavaly, 1926-ban tudtak Philippide művéről az agyonhallgatás dacára tudomást szerezni és azzal behatóan foglalkozni. Nos és ezekután talán mégis csak elhiszik nekünk, hogy mi előbb voltunk Erdélyben, mint bárki más Európa ma élő népei közül. Dr. Iványi Béla. Alessandro Cutolo: I privilegi dei sorvanti Angioini alla Città di Napoli. A cura del Comune. Napoli. 1929. Docunienti e monograíie di storia comunale napoletana I. Nápoly városa egy gyűjteményes vállalatot indított meg, melynek célja, miként a cím is mutatja, modern kiadásban közrebocsájtani a Nápoly városára vonatkozó okmányokat és monográfiákat. Ennek a vállalatnak első kötete a Cutoloé, mely az Anjou-királyok Nápoly számára kiadott privilégiumait tartalmazza. A könyv előszóból, bevezetésből és a tulajdonképeni oklevélpublikációból áll. Az előszóban szükségesnek tartja Cutolo, kit a városi levéltár élére állítottak, hogy a gazdag és értékes anyagot, mely a város múltjára élénk fényt vet, közrebocsássák. Ezzel akarja felhívni a város és Dél-Olaszország történetével foglalkozók figyelmét erre a hasznavehető oklevélanyagra. Igaz, hogy a régi részről, mely rendezve van, Capasso katalógust készített és nyomtatásban is közreadta, de ez nagyon kevés egyén előtt ismeretes. A város vezetője megértette a dolog fontosságát, s megindult a fentebb említett vállalat, mely Nápoly dicsőségét is hirdetni fogja olasznak és idegennek egyaránt. A bevezetésből megtudjuk, hogy a városi levéltár leg-