Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Wolkenberg Alajos: A katholikus világmisszió könyve. Ism.: Balanyi György 444

444 TÖRTÉNETI IRODALOM. Wolkenberg Alajos: A katholikus világmisszió könyve. Budapest, 1929. 8-r. 716 1. Napjaink történetének fölemelő eseményei közt talán a missziós gondolat erőrekapása a legörvendetesebb. Mintha csak az apostolok korát élnők, a térítő tevékenység mindenütt serényen és feltartóztathatatlan sikerrel folyik. A vén Európa és az ifjú Amerika, mintegy engesztelésül az emberiség ellen elkövetett szörnyű vétkeiért, egymás után küldi világgá miszsziós rajait és csak úgy ontja zsebéből a megszámlálatlan milliókat. Az evangéliumi világosság és a vele egy tőről sarjadt európai kultúra fáklyája még talán sohasem lobogott olyan sokfelé és olyan biztatón, mint napjainkban. A katholicizmus mindenütt diadalmasan tör előre és tömegesen vonzza magához a népeket. De újabban a protestántizmus is derekasan kiveszi részét a nemes munkából. Különösen áll ez az angol-szász protestántizmusra, mely talán még nagyobb apparátussal, mindenesetre hasonlíthatatlanul nagyobb anyagi felkészültséggel munkál az evangéliumi magvak elhintésén és, a keresztény kultúreszmény begyökereztetésén, mint a katholikus missziók. A missziós tevékenység fokozódásával lépést tart a miszsziós irodalom fejlődése. Ma már ott tartunk, hogy önálló missziós tudományról beszélhetünk, melynek meg van a maga gazdag szakirodalma s meg vannak a maga külön egyetemi katedrái és nagyszabású tudományos intézményei. Ε tekintetben főleg a háború utáni évek bizonyultak nagyon termékenyeknek. Ma már alig van számottevő európai állam, melyben legalább egy vagy két magas színtájú folyóirat ne szolgálná a misszió ügyét. Ilyenek Németországban a Zeitschrift für Missionswissenschaft, Franciaországban a L'apostolat missionaire de la France és a Revue d'histoire des missions, Olaszországban a Rivista di studi missionari, a Le missioni cattoliehe és a Bessarione, Belgiumban a Bulletin de l'Union du Clergé, Hollandiában a Het Missiewerk. Az újabban szokásba jött nemzetközi missziós kongresszusok és ethnológus hetek szintén nagy mértékben hozzájárultak a missziós gondolat népszerűsítéséhez és általánossá tételéhez. Magyarország a nyugati államokkal ellentétben mindezideig nem kapcsolódott be számottevő módon a missziós mozgalomba. A missziós irodalmat nálunk hosszú évtizedeken át mindössze egy népies folyóirat (Katholikus Hitterjesztés Lapjai) és egy gyermeklap (Szent Gyermekség Lapjai), a missziós tevékenységet pedig az a néhány lelkes pap képviselte, akiket csupán egyéni buzgóságuk vezérelt a pogányok közé (Ürge Ignác, Zimmermann István). Űjabban azonban változott a helyzet. A steyli atyák megtelepedése s egyes, férfi- és női szerzetesrendek intézményes belekapcsolódása óta nem anachronizmus többé magyar missziós munkáról beszélni. Ugyanígy