Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Kastner; Eugenio: Mazzini e Kossuth. Ism.: Fest Aladár 434

438 TÖRTÉNETI IRODALOM. mondja, hogy Kossuth megbízottjai csak egymással vitatkoznak, de nem cselekszenek. Következő (jan. 23-i) levelében azt írja, hogy Teleki és Vetter missziójának titka már úgyis el van árulva; helyettük Kiss Miklós ezredest ajánlja. Ugyané tárgyra visszatér jan. 27-i levelében; ismét Kisst ajánlja; még mindig hisz a sikerben; jelenleg — úgymond — „a mi két nemzetünk a világ reményeinek két világító tornya". Ugyanez időtájt Vetter egy szemrehányásokkal telt panaszkodó levelet írt Kossuthnak (jan. 20.), mire ez Cincinnatiból felelt neki, megszakítván vele a további összeköttetést. Azonban Vetter azalatt Genovába érkezett s itt végül is hozzáfogott az olaszországi felkelés tervének kidolgozásához. Erről Mazzini 1852 ápr. 19-én kelt levélben értesíti Kossuthot, s most már azon véleményben van, hogy Vettert meg kell hagyni állásában. Közli egyúttal, hogy Szicíliából, Rómából, Velencéből egyformán sürgetik az akció megkezdését. Horvátországba is küld ügynököket. Néhány nappal utóbb (ápr. 23) írt levelében már Spanyolországra is gondol; ott is van forradalmi mozgalom, jó volna oda is juttatni vagy 7—8000 puskát. Egy nappal utóbb (ápr. 24) 200.000 frankot kér Vetter részére s még valami összeget a propaganda számára is; a fölkelés ki fog törni Olaszországban; ha sikerül, Olaszország talál majd elég pénzt a felszabadító háború számára Ausztria ellen. További leveleiben (1852 máj. 21, jún. 29, aug. 4, 5, 20, 21, szept. vége, okt. 5 és 8) Mazzini nem szűnik meg sürgetni Kossuthot, küldjön mennél több fegyvert, ha lehet, Magyarországba, ha nem, Olaszországba (ahol m'ost lép előtérbe Türr István, aki fáradhatatlanul szervezi a fölkelést a svájci határról). Még utolsó levelében is kéri Kossuthot, ne vonja meg közreműködését; Torinóból hírt vett, miszerint az ottani magyarok azt mondják, hogy Kossuth nem helyesli az akció rögtöni megkezdését; ő hát elhalasztja a cselekvést, amíg erre nézve Kossuthtal meg nem egyezett. Ez a Kastner által közölt Mazzini-levelek rövid foglalatja. A munkához azonban még egy 147 lapra terjedő függelék is van csatolva a Nemzeti Múzeum Kossuth-levéltárában őrzött, eddig kiadatlan egykorú levelekkel és okmányokkal, melyek az akkori forradalmi szereplőktől (Kossuthtól, Vettertől, Türrtől és több olasz s egy angol forradalmártól) származnak s élénk világot vetnek az 1850—52. évek forradalmi törekvéseire, melyek hét évvel utóbb Olaszországban valósággá váltak. Mazzini és Kossuth egyetértő, előkészítő munkája így nem veszett kárba, mert végre is megteremtette Olaszország egységét s közvetve Magyarországnak is meghozta a kiegyezéssel az alkotmányos kormányformát és nemzeti különállást. Fest Aladár.