Századok – 1929-1930

Történeti irodalom - Kastner; Eugenio: Mazzini e Kossuth. Ism.: Fest Aladár 434

436 TÖRTÉNETI IRODALOM. ból való útrakelése előtt küldi az őt szállító „Mississippi" amerikai hajó fedélzetéről. Egyik leveléhez mellékelve egy kiáltványt küld a Lombardiában állomásozó magyar katonaeág számára. Április 25-én emlékiratot küld neki Magyarország jövőbeli szervezéséről a legteljesebb demokrácia és decentralizáció alapján. (Exposé des principes dr la future organisation de la Hongrie.) Ehhez írt kísérőlevelében kitér a nemzetiségi kérdésre, jós szemmel előrelátva az ez oldalról fenyegető veszélyeket. A nemzetiségi elvre való hivatkozással a szomszédok fel akarnák darabolni Magyarországot. Ε törekvéseknek leghatékonyabb ellenszere volna a legtágabbb körű decentralizáció. Minden község és törvényhatóság maga határozza meg hivatalos nyelvét. A horvátok, akiknek területe kompakt nemzetiségi egység, ha akarják, ám váljanak el, csak engedjenek szabad kereskedelmi utat a tenger felé; Fiume város szabadon határozhat afelől, önálló szabad város legyen-e a Hanzavárosok mintájára, vagy fenntartsa-e politikai kapcsolatái Magyarországgal. De a többi, vegyes nemzetiségű területekre nézve (Erdély, Felföld, Bácska, Bánát, Nyugatmagyarország) Koseuth e levelében először hangoztatja a „nem, nem, soha" jelszót. (Jamais!) Kossuthnak e közeledését Mazzinihoz elsősorban az a körülmény magyarázza, hogy egy ango'l barátja, C. F. Henningson kapitány az ő megbízásából beutazta egész Olaszországot <5 egy terjedelmes (a munka függelékében közölt) jelentésben (kelt London, 1851 június 3—9.) — amelyet Mazzni vagy Pulszky által juttatott hozzá — behatóan ismerteti Olaszország politikai hangulatát, melyet mindenben kedvezőnek talál Mazzini tervére nézve, aki szerte az ο its ζ ágban az összeesküvésnek a legtágabb körökre terjedő hálózatát építette ki. A kapitány Kossuthnak egy hasonló szervezet létesítését ajánlja, — láthatatlan közponai kormánnyal, egymásról nem tudó ügynökökkel, teljes titoktartás mellett β egy nemzeti kölcsönalap gyűjtését a forradalom előkészítésének költségeire. Kossuth ezalatt Londonba érkezett (1851 okt. 29.) s okt. 31-én volt első személyes találkozása Mazzinival. Most már ő sem számított a piemonti kormányra, mely tengeri útja közben nem engedte az őt vivő hajót Genovában kikötni — ahol politikai tüntetéssel készülék őt fogadni —, hanem Speziába irányította s ott sem engedte pertra szállni. Ezért nyíltan a köztársasági eszméhez szegődött Mazzanival szemben, aki felszólította. lépjen be az Angliában alakult „olaszbarát társaságba" (Society of the Friends of Italy), melyet aztán egy „olasz-magyarbarát társasággá" lehetne kibővíteni (Society of the Friends of Italy and Hungary). Kossuth azonban még fenntartotta magának a szabad cselekvés lehetőségét. November elején agitációs körútjára indult Birminghamba és Manchesterbe s e hó 11-én tartotta nagy beszédét, melyben felhívta az angol nemzetet, hogy az Egyesült Államok szabad