Századok – 1929-1930
Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 384
a magyar kincstár apatini telepei mária terézia korában. 419 azért, mert egy mérős földön a parasztok 40 forintnyi csüllenget is kitermeltek, úgyhogy a földművelést kezdték abbahagyni. Jobbnak tartotta volna ennélfogva, hogy a jövőben kizárólag az uradalom termeljen csüllenget. A kamara Kruspér javaslatainak megfelelőleg kivette Modersfeld kezéből a pénzkezelést, de nem intézkedett, hogy a posztógyár szövőszékeinek száma emeltessék, nem engedte meg sem az ültetvényeskert, sem a jobbágyok csiillengtennelésének beszüntetését, nem engedte meg a selmeci fonómesternő elbocsátást sem s mindössze Niviani „selyemgyáros" elbocsátására adott felhatalmazást. Nem nyilatkozott a kamara határozottan a gyárépület ügyében sem.1 Hiszen a kamara nem akart Apatinban nagy kincstári gyárakat alapítani. A kamara az apatini kísérteties gyártelepeket csupán a telepítési politika kiegészítésének tekintette. Az üzemeket csak arra tartotta pillanatnyilag jónak, hogy a telepesek ott munkát találjanak s ezáltal megélhetésük biztosítva legyen addig, amíg földjüket megművelik, továbbá, hogy a jövevényeket, különösen a leszerelt katonákat, a bőséges munkaalkalom leszoktassa a henyélésről és azok jó adófizető, közteherviselésre alkalmas emberekké váljanak.2 Ezért propagálta a kamara annyira a gyapotfonást is. Mindezt természetesen a kamara a lehető legkisebb költséggel kívánta megvalósítani. Nevezetes, hogy gróf Grassalkovich Antal kamaraelnöknek, aki ebben az időben már többnyire gödöllői kastélyában pihente hosszú és rögös pályájának fáradalmait, az apatini üzemekről tudomása nem volt. Kruspér a gyárvizsgálatról felvett jegyzőkönyvet a kamara utasítására megkiildötte ugyan Grassalkovichnak is,3 úgy látszik azonban, hogy az öreg kamara-1 U. o., továbbá Kruspér 1766 nov. 30-án kelt jelentéser Acta cameralia, ser. II. fasc. 15. 2 Prot, commise, imp. dd. 21. Nov. 1766. _— Jellemző a kamara felfogására, hogy amikor Sztredula jelentést tett a kamarának azokról a tárgyalásokról, amelyeket Cothmann megbízása értelmében Modersfelddel együtt a vászonszövés ügyében a hódsági és apatini takácsokkal folytatott, a telepítési bizottság a jelentést azzal intézte el, hogy Cothmann a vásznat saját részére készíttette s a kamarának semmi köze hozzá. Prot, commise, imp. dd. 3. Jun. 1766. 14-o. 3 Acta post praes. Grassalkovich, Fasc. 10. No. 8. 27*
