Századok – 1929-1930

Értekezések - PLEIDELL AMBRUS: A magyar kincstár apatini telepei Mária Terézia korában - 384

A MAGYAR KINCSTÁR ΑΙ'ΛΤΙΝΙ TELEPEI MÁRIA TERÉZIA KORÁBAN. 395 Az állam ereje a lakosságon nyugszik, — mondta Justi — és ez vezette a telepítéseknél a bécsi udvart s annak utasításai értelmében a magyar kamarát is. Az uralkodónak azonban nemcsak kolonizálnia kell, hanem mindenek előtt gondoskodni arról, hogy a lakosság számára a megélhetési lehetőség biztosítva legyen,1 különben minden telepítési törekvés hiábavalónak fog bizonyulni,2

— mondták az osztrák merkantilisták — s ha a jelenlegi gazdasági rendszer nem prosperál, az uralkodónak azít nemcsak meg kell, hanem egyedül neki kell megváltoztatnia, mert tőle ered minden jó, az alattvalók maguk nem sokat tehetnek.3 A lakosságot ennélfogva foglalkoztatni kell, ami csupán az ipar fejlesztése és gyáripar megteremtése útján lehetséges.4 Nem egyedül az ipartól várták azonban az államok boldogulását. Sőt a merkantilisták felfogása szerint gyáriparnak csak abban az országban van jövője, ahol a föld élelmicikkeket és nyersanyagot is bőven terem, mert akkor nincs fenyegetve a szomszédok esetleges kiviteli tilalmai által. A merkantilista gazdaságpolitika célja — mint már mondottuk — az volt, hogy semmiféle behozatalra ne legyen szükség,5

azaz, hogy az állam gazdaságilag teljesen független legyen. Ennélfogva a legfontosabb ipari nyersanyagoknak a belföldi termelése, — mint a gyapjú, gyapot, len, kender — akkor a merkantil izmusnak nevezett gazdasági rendszer jegyében fejlődő valamennyi országot foglalkoztatta. Különös súlyt helyeztek azonban a festéknövények meghonosítására, mert a festékek vegyi út,on való előállításának módját ismerték ugyan, de kelmefestésnél a növényi festékeket nem tudták nélkülözni. Azt viszont, hogy a tetszetős kiállítás — szép festés — a kelme értékét a publikum szemében duplájára emeli, nagyon jól tudták az emberek akkor is.e

Az osztrák kameralisták 1 Also muss ein Fürst seinen unterthanen erst zu einer guten nahrung helfen, wenn er von ihnen etwa« nehmen will. Wilhelm Freiherr von Schröder: Fürstliche Schatz- und Rentkammer. Königsberg. 1752. Vorrede. 2 J. H. G. von Justi: Die Grundfeste zu der Macht- und Glückseeligkeit der Staaten, oder ausführliche Vorstellung der gesamten Policey-Wissenschaft. Königsberg. 1760., I. köt., 117.1. 3 Oesterreich ueber alles 126. 1. 1 Justi: Vollständige Abhandlung I. 21. 1. 5 Justi: Vollständige Abhandlung I. 43—44. 1. β V. ö. Justi: Abhandlung von denen Manufactur- und Fabriquer!-Reglernonts zur Ergänzung seines Werkes .... Berlin. 1762.. 96. 1.