Századok – 1929-1930

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: Két mozgalmas év a magyar nemes testőrség életéből 365

382 MARKI) ÁRPÁD. Kisfalud}) Sándor minősítése így hangzik: „Hóm. katli., 23. éves. A testőrségbe való belépése előtt a Lipót főherceg-ezrednél szolgált, mint kadét. Igen tehetséges ember, de alattomos, szeret másokat elégedetlenségre izgatni. Erkölcsi magaviselete jó ugyan, de szabadság iránti vágya igen nagy. Beszél magyarul, németül, latinul és olaszul. Jó táncos, közepes lovas, lóismeretei nincsenek. Magaviselete szolgálaton kívül jó, de függetlenségre törekszik és testőrtársait ilyen irányban befolyásolja. A fegyelmet nehezen tűri. Előléptetésre ezidőszerint nem alkalmas." Ε minősítéseket — melyek bizony nem állítanak ki szép bizonyítványt a nyolc eltávolított gárdistáról — báró Splényi M. altábornagy, a testőrség helyettes kapitánya, Eszterházy Miklós herceg ezredes, Szarvassy alezredes, Báróczy és Dóczy őrnagyok, Aaron, Bacskady, Majthényi és Bachó kapitányokból álló bizottság szerkesztette. Az előbb felsorolt kihágások mindenesetre nem voltak olyan súlyosak, amelyekért ezt a nyolc gárdistát, különösen pedig Kisfaludyt és Körössyt, ilyen szigorúan kellett volna megfenyíteni. A minősítvényi táblázatból azonban megérthetjük, hogy éppen ez a nyolc ifjú volt az, akitől Splényi a rend és fegyelem érdekében leginkább szabadulni akart. Tény az, hogy a testőrök nagy része, különösen azok, akik a falusi kúriák korlátlan szabadságából kerültek szigorú katonai fegyelem alá, nehezen alkalmazkodtak ahhoz és a nagyváros csábításainak engedve, nem sokat törődtek a szigorú renddel. Hogy eltávolításuknak, illetve kiválasztásuknak nem volt-e egyéb indítóoka, azt ma már nehéz lenne megállapítani. Közrejátszhatott talán a feljebbvalók egyéni ellenszenve is, hogy a választás többek között olyanokra is esett, mint Kisfaludyra és Körössyre, akik pedig a jegyzőkönyv tanusága szerint fenyítve abban az évben egyáltalán nem voltak. Kisfaludy Sándor Olaszországba való útbaindulása előtt szabadságot kapott hazájába, s csak 1796 március 6-án indult Milánó felé.1 Büntetésből való áthelyezésének hátrányait nem sokáig kellett szenvednie, mert; a főudvarmesteri hivatalnak a testőrség parancsnokához 1797 január 6-án kelt 1 Önéletrajz, 393. oldal.