Századok – 1929-1930
Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: Két mozgalmas év a magyar nemes testőrség életéből 365
372 MARKI) ÁRPÁD. már elavult 1760. évi testőrszabályzat helyébe egy új, szigorúbb szabályzatot szerkesszen. A szerkesztésnél vegye alapul a panaszkivizsgáló bizottság által helyesnek ítélt fegyelmi intézkedéseket is. Splényi a szabályzat tervezetét még a nyár folyamán a királynak bemutatta. A tervezetet a főudvarmesteri hivatal néhány előkelő katonai és udvari személynek is kiadta véleményezés céljából. Valamennyien helyeselték a szabályzat szigorú pontjait, de mindannyian kívánatosnak tartották egy körülmény tisztázását. Azt tudniillik, hogy a magyar nemesi testőrcsapat voltaképen milyen jelleggel bír? Legyen az egy tisztán katonai testület, tehát szigorú katonai törvények és szabályzatok alá tartozó csapat, amelynek tagjait azonfelül az általános magasabb műveltség elemeire, továbbá nyelvekre és egyéb tudományokra is oktatják, vagy pedig az egész testületet csupán magyar nemesi ifjaknak egy közös épületben elhelyezett olyan gyülekezetének kell tekinteni, amelynek tagjait elsősorban jó erkölcsökre nevelik, tudományokra és az udvari szolgálatra oktatják, akikre tehát a felséges uralkodóház biztonságát reá lehet bízni, dacára annak, hogy voltaképen nem katonák. Érdekes, hogy ebl>en a kérdésben sem a főudvarmesteri hivatal, sem pedig az udvari haditanács határozottan nem döntött. Maradt minden a régiben. A nemesi testőrség továbbra is különleges udvari testület maradt, de az eddigi sajnálatos események miatt szigorúbb katonai fegyelem alatt. Az új szabályzatokat a király elfogadta s azt 1795 október 13-án hirdették ki a testőrség valamennyi tagja előtt. A szabályzat „Regulament fii)· die kgl. hungarische adeliche Leibgarde" címet viselte, 166 nyomtatott oldalból, 16 táblázatból állott, címlapján Magyarország kis címerével. A szabályzat felöleli a testőrszolgálat minden ágazatát, a testőrtisztek és testőrök kötelességeit és jogait. A mellékletül csatolt 16 táblázat pedig a létszámokat, különböző hivatalos nyomtatványpéldákat, és ami bennünket főképen érdekel, a napi foglalkozás órarendjét tartalmazta. Ebből azt látjuk, hogy a testőrök nem is voltak olyan túlságosan igénybe véve. Napi 2—3 elméleti és 1—2 gyakorlati oktatási óra után mindennap legkésőbb délután 4 órától szabadok voltak, kivéve a nyári időszakban, amikor hetenként háromszor délután 5-től 7 óráig tereplovaglást tartottak.