Századok – 1929-1930

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: Két mozgalmas év a magyar nemes testőrség életéből 365

370 MARKI) ÁRPÁD. had idejükben is kilovagolhassanak. Ennek a tilalom­nak is meg van az értelme, mert ha a gárdisták lovaikat szabad idejükben tönkrelovagolják, akkor nem képesek azokat szolgálatban használni. Splényi, mint felesleges fényűzést, eltiltotta a test­öröknek magánfogatok tartását. Ez a tilalom is csak a testőrök érdekét szolgálja, hogy el ne adósodjanak. Felpanaszolják a testőrök, hogy a városban igen sok urasági szolgán huszárszabású libériát látnak, amely a testőregyenruhához hasonlatos. Kérik ennek eltiltását. A panaszkivizsgáló bizottság szerint ezt a kérelmet nem lehet teljesíteni. A nemesi testőrök fényes egyenruhája különben is sokkal ismertebb, semhogy őket mással össze lehetne téveszteni, azonfelül pedig a tiszteket megkülön­böztető kiváltságos rangjelzést is viselik. A testőrök igazságtalannak tartják a minden évben róluk szerkesztett minősítéseket. Ez a panasz is jogta­lan, mert a minösítvényi táblázatokat nem egy ember szerkeszti, aki esetleg elfogult lehet, hanem a testőrség egész tisztikara közösen. Yégiil azt állítják a testőrök, hogy a gárdaszolgálat letelte után való elhelyezkedésük ügyében Splényi báró igazságtalanul jár el, mert sok testőrtől ok nélkül meg­vonja. a parancsnokság pártoló támogatását s ezek emiatt nem tudnak állást kapni. A panaszkivizsgáló bizottság megállapította, hogy ez a panasz is alaptalan, mert Splényi csak olyan testőrök kérelmét nem pártolta, akiknek a szolgálati idejük alatti viselkedése nem nyúj­tott biztosítékot arra, hogy új pályájukon minden tekin­tetben meg fognak felelni. Több apró panaszon kívül ezek voltak a legfőbb sérelmek, amelyeket a testőrök Splényi ellen felsorakoz­tattak. Pellegrini gróf ez intézkedés kihirdetésekor fel­olvasta még a főudvarmesteri hivatal alábbi megjegy­zéseit. Ha egy testőr azt hiszi, hogy rajta sérelem esett, akkor tegyen arról azonnal jelentést feljebbvalójának, mert a panaszolás ilyen módja — hogy t. i. számtalan esetet összegyűjtve, az egész testület egyszerre emel panaszt, — összeesküvés és zendülés jellegű. A megfogal­mazott panaszirat hangja pedig mindenekfelett fegyel­mezetlen és tiszteletlen volt. A panasz benyújtása körüli helytelen eljárásukat a testőrök tetézték még azzal is, hogy a panaszirat egy példányát Szapáry János grófnak, Sándor Lipót főlier-

Next

/
Oldalképek
Tartalom