Századok – 1929-1930

Értekezések - MARKÓ ÁRPÁD: Két mozgalmas év a magyar nemes testőrség életéből 365

366 MARKI) ÁRPÁD. ellene. Az ellentét a parancsnok és a testörök között mindig jobban és jobban kiélesedett és 1795. év végén kisebbfajta zendülésben érte el tetőpontját. Ennek a következménye azután az lett, hogy az elégedetlen testőrök közül nyolcat — közöttük Kisfaludy Sándort, a költőt — büntetésből eltávolították a gárdától. Hogy a most előadandó eseményeket jobban megérthessük, szükségesnek tartom röviden megemlíteni a magyar nemesi testőrség szervezetének és szabályainak néhány fontosabb határozványát. A nemesi testőrség közvetlenül a főudvarmesteri hivatal alá tartozott. Parancsnoka tábornagy vagy lovassági tábornoki ranggal „testőrkapitány" (Gardecapitaine) volt. Ez az állás 1795-ben nem volt betöltve. A parancsnok helyettese „alkapitány" (Capitaine-Lieutenant), báró Splényi Mihály altábornagy volt, kit a király 1794-ben a testőrség ideiglenes parancsnokságával bízott meg. Rendszeresítve volt egy testőrfőhadnagy (Premier-Lieutenant) ; ez időben Eszterházy Miklós herceg, ezredes és egy alhadnagy (Second-Lieutenant), Szarvassy József alezredes. A hat rendszeresített alantas tiszt közül volt két első őrmester (Premier-Wachtmeister, Báróczy Sándor — a testöríró — és Dóczy József őrnagyok) és négy másodőrmester (Second-Wachtmeister), Aáron Tivadar, Bacskady Bálint, Majthényi József és Bachó János kapitányok. A nemesi testőrök, akik vagy az állandó hadsereg alantos tisztikarából (mint kadétok, zászlósok), vagy pedig közvetlenül a polgári életből kerültek a nemesi testőrséghez, itt azonnal alhadnagyi rangot kaptak. Létszámuk ezidőben 70 volt. A testőrség két brigádába tagozódott, 35—35 testőrrel, minden brigáda 2-—2 alcsoportra, „pajtásságra" oszlott. A testőrök kettesével, hármasával laktak egy szobában, a magyar gárda palotájában. A szolgálati kötelezettség a testőrségnél öt évig tartott. Ennek letelte után azokat, akik továbbra is katonák akartak maradni, a legfőbb haditanács, kívánságuk szerinti lovas vagy gyalogos ezredekhez helyezte át. A polgári pályán elhelyezkedők leginkább állami vagy megyei hivatalokba kerültek. A testőröket reggeltől délig oktatták elméleti és gyakorlati tantárgyakra. Az elméleti oktatás keretébe tar-